Közzététel

A felvétel és az átvétel helyi szabályai

Az iskolában a tanulói jogviszony felvétellel vagy átvétellel létesül. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik.
Intézményünkbe túlnyomórészt katolikus vallású gyermekek járnak, de az ökumené jegyében szeretettel fogadjuk a más felekezetű keresztény gyermekeket is. Tanulóink számára saját felekezetű hittan órát biztosítunk. Várjuk a nem keresztény családok (meg nem keresztelt) gyermekeit is, ha azok azonosulni tudnak a keresztény erkölcsi, nevelési elveinkkel.

Felvételi rend

Az iskola nincs kötelezve körzeti beiskolázásra. A beiskolázást az igazgató a fenntartóval egyeztetve végzi.
Az iskolába való felvétel legfontosabb szempontjai:

  • Iskolaérettség,
  • Egyházközséghez tartozás,
  • Idősebb testvér már az iskola tanulója,
  • A szülő nyilatkozata (szóban vagy írásban) az együttműködésre a vallásos nevelésben.

A felvételről az intézmény vezetője dönt. A beiratkozás március 1-je és április 30-a között történik a kormányhivatal által közzétett időpontban.

Az átvétel feltételei

A tanuló átvételéről az igazgató az ügyben érdekelt osztályfőnök/nevelőtestület véleményének ismeretében dönt. Az átvételnél a tanulmányi eredményt, magatartást, hitoktatásban való részvételét, hitéletét mérlegeljük. A tantárgyi rendszerek, tananyagok összevetése után az igazgató különbözeti vizsgát, vizsgákat írhat elő, melyet az általa megjelölt határidőig vizsgabizottság előtt teljesítenie kell a tanulónak.

A felvétel, átvétel elutasításának rendje

A felvétel, illetve átvétel elutasításáról az igazgató írásban értesíti a diákot, a gondviselőt. A felvételről szóló elutasító döntés ellen az iskolafenntartónál lehet fellebbezni. A fellebbezést az iskola igazgatójához kell benyújtani – az elutasítás kézhezvétele utáni 8 napon belül.
A fenntartó által engedélyezett osztályok száma: évfolyamonként 2-3

A házi feladatok és iskolai dolgozatok szabályai

Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái

A tanulók írásbeli beszámoltatásának háromféle formáját használjuk:

  1. házi feladat
  2. felelet értékű írásbeli dolgozat
  3. témazáró dolgozat

A pedagógiai munkánk során hangsúlyt kell fektetnünk az írásbeliség és szóbeliség helyes arányára.

Házi feladat:

  • A házi feladat szolgálja a tanévben megtanultak begyakorlását (pl. matematika, nyelvek).
  • Gyűjtőmunka
  • A tanórára történő felkészülés, a tanultak kiegészítésére szolgáló házi feladat

A házi feladat mennyiségénél figyelembe kell venni az egyenletes terhelés elvét, megadva a tanuló pihenésének lehetőségét.

Felelet értékű írásbeli dolgozat:
Dolgozat lehet egész órán, ill. annak egy részén kidolgozott írásbeli munka. Az írásbeli munka lehet:

  • információs jellegű,
  • a téma egy részét lezáró jellegű,
  • felelet jellegű.

Témazáró dolgozat:

  • A tananyag egy egységét, témáját lezáró dolgozat írásának idejét a nevelő előre közli a diákokkal.
  • Naponta 2 témazárónál több nem íratható. Egyeztetés esetén előnyt élvez az alacsonyabb óraszámú tantárgy a magasabb óraszámú tantárggyal szemben.
  • A témazáró dolgozatot 2 héten belül ki kell javítani, az érdemjegyeket értékeléssel egybekötve a tanulóval, ill, ellenőrző útján a szülővel közölni kell.

Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli
feladatok meghatározásának elvei és korlátai

A tanóra szervezésénél, a felkészülésnél a legfontosabb szempont a tananyag órai feldolgozása, ill. az erre épülő tanórán kívüli felkészülés helyes arányának meghatározása. A tanórát úgy kell szervezni, hogy az otthoni tanulás csak az órán elhangzottak elmélyítését szolgálják.
Az általános iskolában tananyag teljesen önálló feldolgozására lehetőleg ne kerüljön sor.
A délelőtti tanórák során adott házi feladatok – melyek tartalmazzák az írásbeli és a szóbeli feladatokat egyaránt – időkerete nem haladhatja meg egy átlagos képességű tanulónál a napközis tanóra időtartamát (másfél – két óra).
Felső tagozatban tantárgyanként átlagosan fél vagy maximum háromnegyed órát célszerű szánni a felkészülésre. Ez az időkeret a szóbeli és írásbeli feladatok megoldására együttesen értendő.
A napköziben ill., az esetlegesen szerveződő tanulószobai foglalkozásokon kötelező minden tanuló írásbeli munkáját ellenőrizni, az esetleges hibák kijavítását elvégezni.

A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége 2017/2018

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2017/2018

Általános iskolában a volt tanítványok nyolcadik – kilencedik évfolyamon elért eredményei

A kilencedik évfolyam eredményeit nem minden középiskola küldi meg, ezért nem tudjuk megjeleníteni.

Továbbtanulási eredmények

Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói

Tanulók létszáma az egyes osztályokban. 2017/2018

Nyitva tartás rendje

A napi tanítás 8 órakor kezdődik, kötelező tanítási óra 8 óra előtt csak rendkívüli esetben kezdődhet, az érintett tanulók szüleinek egyhangú beleegyezésével, valamint az igazgató engedélyével.
A tanulók a tanítás kezdete előtt legalább 10 perccel érkezzenek meg az iskolába. A korábban érkező tanulók részére 7:30 órától nevelői ügyeletet tartunk. A 7:30 óra előtt érkező tanulók a földszinti folyosón gyülekeznek pedagógiai asszisztens felügyelete mellett.
A délutáni foglalkozások 16 óráig tartanak. A néptánc művészetoktatás órái is a 16 óráig tartó foglalkozások között szerepelnek.
Szükség esetén 17 óráig felügyeletet biztosítunk diákjaiknak.
A hivatali idő reggel 8 órától 16 óráig, pénteken 8 órától 13:30-ig tart, a tanítási szünetekben is.

Országos mérés-értékelés eredményei

Kompetenciamérés erdménye 2016:

 

Szakkörök 2017/2018

 

Hátránykiegyenlítés és a tudás fejlesztése

Magyarországon nagyon erős az összefüggés a tanulók társadalmi státusza és iskolai teljesítménye között, olyannyira, hogy egy tanulócsoport átlagos családi háttere alapján „megjósolható”, pontosabban megbecsülhető annak a csoportnak a várható tanulmányi teljesítménye.

Az OKM adatai alapján azonosíthatók az olyan iskolák, amelyek jobb eredményt érnek el, mint az tanulóik családi háttere alapján várható volna.

Ezek azok az intézmények, amelyek pedagógiai munkájukkal eredményesen ellensúlyozzák tanulóik hátrányos helyzetét, ezzel is szolgálva a társadalmi mobilitást. A magasabb átlagteljesítményű intézmények esetében ugyanez azt jelenti, hogy kiválóan építenek diákjaik biztos családi hátterére, és eredményesen gondozzák a rájuk bízott tehetségeket.

A hátránykiegyenlítés területén iskolánk az elmúlt 5 évben kétszer teljesítette azokat a feltételeket, melyek révén a 6. évfolyamon szövegértésből felkerült az átlagosnál jobban teljesítő iskolák listájára.
Hasonlóan erős az összefüggés a tanulók előzetes tudása, azaz a korábbi mérési eredményei és a várható teljesítménye között. A korábbi mérési eredményekből „megjósolható”, pontosabban megbecsülhető a gyerekek későbbi teljesítménye.

Az OKM adatai alapján azonosíthatók az olyan iskolák is, amelyek jobb eredményt érnek el, mint az tanulóik korábbi eredményei alapján várható volna, azaz az átlagosnál nagyobb az ott folyó pedagógiai munka fejlesztő hatása.

Iskolánk matematikából az elmúlt 5 évben kétszer szerepelt azon iskolák listáján, amelyek az átlagosnál nagyobb mértékben fejlesztik tanulóik képességeit.

https://www.oktatas.hu/kozneveles/meresek/kompetenciameres/kiemelkedo_teljesitmenyu_iskolak

 

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

A tanulmányok alatti vizsgák szabályozásáról a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletének 64-73§ rendelkezik. Helyben szabályozandók a vizsga részei, követelményei és az értékelés.

A tanulmányok alatti vizsgákat az iskolában, vagy külön kérésre a Kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottság előtt lehet tenni.

A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

1. A tanulmányok alatti vizsgák fajtái és időpontjai:

1.1. Osztályozó vizsga: a tanulónak a félévi és tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie, ha

–          felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,

–          tanulmányait magántanulóként folytatja,

–          engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

–          a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, (összesen 250 órát meghaladó hiányzás, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékánál többet mulasztott).

Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet.

Osztályozó vizsga évente két vizsgaidőszakban tehető: május15- június15.

augusztus15-szeptember15.

Az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga konkrét időpontját az igazgató jelöli ki. A vizsga pontos napjáról a vizsgázó, illetve a szülő minimum a vizsga napja előtt hat héttel értesítést kap. Egy vizsgaidőszakban legfeljebb két évfolyam tananyagából tehető osztályozóvizsga.

Az osztályozóvizsga letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozóvizsgára jelentkezés kérelmét írásban, a tavaszi vizsgaidőszakra március15-ig, az őszire pedig június15-ig kell az igazgatójának címezve beadni.

Az osztályozó vizsga követelményeit az iskola nevelőtestület határozza meg,és erről a tanuló a vizsga előtt minimum hat héttel írásbeli tájékoztatást kap.

Az osztályozóvizsga helye az az iskola, amelyikkel a tanuló jogviszonyban áll.

1.2. Különbözeti vizsga: Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az intézmény a különbözeti vizsga letételét.

Ugyancsak különbözeti vizsgát kell tenni a nem tanult tantárgyakból is. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

Legfeljebb három tantárgyból tehető különbözeti vizsga. Különbözeti vizsgát tanév közben is lehet tenni, a vizsga konkrét időpontját az igazgató jelöli ki.

1.3.Javítóvizsga: a tanulónak javítóvizsgán kell számot adni tudásáról, ha

–          tanév végén legfeljebb három tantárgyból- elégtelen osztályzatot kapott,

–          a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le,

–          az osztályozó vagy különbözeti vizsgán elégtelen osztályzatot kapott.

A javítóvizsga letételére az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban kell vizsgaidőszakot kijelölni. A vizsga időpontjáról és a vizsgakövetelményekről legkésőbb a tanévzáró ünnepség időpontjáig az osztályfőnök a szaktanár segítségével tájékoztatja a tanulót. A vizsga kezdete előtt legalább három héttel az iskola igazgatója írásban is értesíti a szülőt vagy nagykorú tanuló esetén a tanulót a vizsga időpontjáról és anyagáról. A vizsgaidőpontot a helyben szokásos módon is (hirdetmény kifüggesztése, honlapon való megjelentetés stb.) közzé teszi.

1.4. Pótló vizsga: amennyiben a tanuló az osztályozó, különbözeti vagy javítóvizsgáról igazoltan távol marad, pótló vizsgát tehet. A pótló vizsgát lehetőleg ugyanabban a vizsgaidőszakban kell letenni. Pótló vizsgát csak az elmaradt vizsgarészekből kell tenni.

2. A vizsgák követelménye, részei, az értékelés rendje

A vizsgák követelményrendszerét az adott munkaközösség határozza meg az elfogadott Pedagógia Program, Helyi Tanterv alapján. A javító, osztályozó és különbözeti vizsgák anyaga lefedi az egész tanév tananyagát. A követelményrendszer egységes, független a letenni kívánt vizsga fajtájától. A követelmények írásbeli, szóbeli, esetleg gyakorlati részből állnak.

  Írásbeli Szóbeli Gyakorlati
Magyar nyelv és irodalom X X  
Matematika X X  
Történelem X X  
Idegen nyelv X X  
Informatika   X X
Biológia X    
Fizika X    
Természetismeret X    
Földünk és környezetünk X    
Kémia X    
Ének-zene X   X
Testnevelés     X
Rajz és vizuális kultúra     X
Hon- és népismeret X    
Technika és életvitel     X
Hittan   X  
Mozgókép és médiaismeret    

A tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgy munkaközössége által elfogadott értékelési rendszer szerint történik.

3. A tanulmányok alatti vizsgák szervezésének alapelvei

A vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni, a vizsgabizottság az iskolapedagógusaiból áll. Amennyiben lehetséges a vizsgabizottság tagjai közül legalább ketten legyenek jogosultak az adott tantárgy tanítására.

Az írásbeli maximális ideje vizsgatárgyanként legfeljebb 60 perc. Egy napon legfeljebb 3 írásbeli vizsgát lehet megtartani, a vizsgák között pihenőidővel. Az írásbeliről jegyzőkönyv készül.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó legalább 10 perccel a meghirdetett vizsgakezdés előtt érkezik meg. A vizsgabizottság jelenlétében legalább 30 perc felkészülési idő után önállóan felel. A szóbeli feleltetés időtartama nem lehet több 15 percnél.

A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetni. Az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik legkésőbb az utolsó vizsgát követő napon.

A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a 68§ alapján járunk el.