Az iskolában a tanulói jogviszony felvétellel vagy átvétellel létesül. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik.

Intézményünkbe túlnyomórészt katolikus vallású gyermekek járnak, de az ökumené jegyében szeretettel fogadjuk a más felekezetű keresztény gyermekeket is. Tanulóink számára saját felekezetű hittan órát biztosítunk. Várjuk a nem keresztény családok (meg nem keresztelt) gyermekeit is, ha azok azonosulni tudnak a keresztény erkölcsi, nevelési elveinkkel.

Felvételi rend

Az iskola nincs kötelezve körzeti beiskolázásra. A beiskolázást az igazgató a fenntartóval egyeztetve végzi.

Az iskolába való felvétel legfontosabb szempontjai:

·                     Iskolaérettség,

·                     Egyházközséghez tartozás,

·                     Idősebb testvér már az iskola tanulója,

·                     A szülő nyilatkozata (szóban vagy írásban) az együttműködésre a vallásos nevelésben.

A felvételről az intézmény vezetője dönt. A beiratkozás március 1-je és április 30-a között történik a kormányhivatal által közzétett időpontban.

Az átvétel feltételei

A tanuló átvételéről az igazgató az ügyben érdekelt osztályfőnök/nevelőtestület véleményének ismeretében dönt. Az átvételnél a tanulmányi eredményt, magatartást, hitoktatásban való részvételét, hitéletét mérlegeljük. A tantárgyi rendszerek, tananyagok összevetése után az igazgató különbözeti vizsgát, vizsgákat írhat elő, melyet az általa megjelölt határidőig vizsgabizottság előtt teljesítenie kell a tanulónak.

A felvétel, átvétel elutasításának rendje

A felvétel, illetve átvétel elutasításáról az igazgató írásban értesíti a diákot, a gondviselőt. A felvételről szóló elutasító döntés ellen az iskolafenntartónál lehet fellebbezni. A fellebbezést az iskola igazgatójához kell benyújtani – az elutasítás kézhezvétele utáni 8 napon belül.

Az alapfokú művészetoktatási intézmény elsősorban az iskola vonzáskörzetében lakó, az iskola profilját figyelembe véve jó képességű gyermekek számára létesül. A felvehető maximális létszámot nem befolyásolja azonban sem a lakóhely, sem a felekezeti hovatartozás, sem az, hogy nálunk folytatja-e általános iskolai tanulmányait.

A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján jöhet létre. A felvételről vagy az átvételről az igazgató dönt.

A fenntartó által engedélyezett osztályok száma: évfolyamonként 2-3

Az iskolában a tanulói jogviszony felvétellel vagy átvétellel létesül. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik.

Intézményünkbe túlnyomórészt katolikus vallású gyermekek járnak, de az ökumené jegyében szeretettel fogadjuk a más felekezetű keresztény gyermekeket is. Tanulóink számára saját felekezetű hittan órát biztosítunk. Várjuk a nem keresztény családok (meg nem keresztelt) gyermekeit is, ha azok azonosulni tudnak a keresztény erkölcsi, nevelési elveinkkel.
Felvételi rend

Az iskola nincs kötelezve körzeti beiskolázásra. A beiskolázást az igazgató a fenntartóval egyeztetve végzi.

Az iskolába való felvétel legfontosabb szempontjai:

·                     Iskolaérettség,

·                     Egyházközséghez tartozás,

·                     Idősebb testvér már az iskola tanulója,

·                     A szülő nyilatkozata (szóban vagy írásban) az együttműködésre a vallásos nevelésben.

A felvételről az intézmény vezetője dönt. A beiratkozás március 1-je és április 30-a között történik a kormányhivatal által közzétett időpontban.
Az átvétel feltételei

A tanuló átvételéről az igazgató az ügyben érdekelt osztályfőnök/nevelőtestület véleményének ismeretében dönt. Az átvételnél a tanulmányi eredményt, magatartást, hitoktatásban való részvételét, hitéletét mérlegeljük. A tantárgyi rendszerek, tananyagok összevetése után az igazgató különbözeti vizsgát, vizsgákat írhat elő, melyet az általa megjelölt határidőig vizsgabizottság előtt teljesítenie kell a tanulónak.
A felvétel, átvétel elutasításának rendje

A felvétel, illetve átvétel elutasításáról az igazgató írásban értesíti a diákot, a gondviselőt. A felvételről szóló elutasító döntés ellen az iskolafenntartónál lehet fellebbezni. A fellebbezést az iskola igazgatójához kell benyújtani – az elutasítás kézhezvétele utáni 8 napon belül.
Az alapfokú művészetoktatási intézmény elsősorban az iskola vonzáskörzetében lakó, az iskola profilját figyelembe véve jó képességű gyermekek számára létesül. A felvehető maximális létszámot nem befolyásolja azonban sem a lakóhely, sem a felekezeti hovatartozás, sem az, hogy nálunk folytatja-e általános iskolai tanulmányait.

A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján jöhet létre. A felvételről vagy az átvételről az igazgató dönt.
A fenntartó által engedélyezett osztályok száma: évfolyamonként 2-3

Térítési díj, tandíj

Az alapfokú művészeti iskola szolgáltatásai csak térítési díj-fizetési kötelezettség mellett vehetők igénybe: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 16.§ (3), 18.§ (2-3) bekezdés.

A térítési-, és tandíj mértékéről beiratkozáskor (tanulói jogviszony létesítésekor) tájékoztatni kell a szülőket. Beiratkozáskor, valamit szülői értekezleteken fel kell hívni a szülők figyelmét a tanulói jogviszony létesítés jogi következményeire.

A térítési díj, illetve a tandíj az iskola saját bevétele – mely önálló gazdálkodási jogkörben, igazgatói döntés alapján – az iskola Alapító okiratában meghatározott alaptevékenységére fordítható.

2. A térítési díj mértéke:

A 229/2012. (VIII. 28) Kormányrendelet 34. § (1) szerint a helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások:

–        az alapfokú művészetoktatási intézményben heti hat tanórai foglalkozás a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, évenkénti egy meghallgatás (vizsga, művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga) és egy művészi előadás, egy alkalommal

–        az iskola létesítményeinek, felszereléseinek igénybevétele, használata e szolgáltatások körében.

A 229/2012. (VIII. 28) Kormányrendelet 35. § (1) bekezdése alapján a térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának

–        öt- húsz százaléka lehet a 18 éven aluli tanulóknál,

–        tizenöt- negyven százaléka lehet a 18 éven felüli, de 24 éven aluli tanulóknál.

A tanévkezdéskor számított szakmai feladatra folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát minden évben az önköltség számítási szabályzat alapján kell meghatározni. A 229/2012. (VIII. 28) Kormányrendelet 35. § (3) bekezdése szerint a térítési díjat a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell, azonban ez nem lehet kevesebb, mint a 18 éven aluliak esetében 5%, a 18 éven felüliek esetében 15%.

E rendelkezés a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tekintetében nem alkalmazható, tőlük térítési díj nem szedhető, abban az esteben sem, ha a mentességet biztosító dokumentum tanév közben lejár. A térítési díj és tandíj összegét a térítési díj, tandíjfizetési szabályzat tartalmazza. A tandíj lehet 0 Ft-is.

A szülő az alapfokú művészeti képzést – szülői nyilatkozat kitöltésével- csak egy alapfokú művészetoktatási intézményben veheti igénybe tandíjmentesen.

Ugyanakkor az alapfokú művészetoktatási képzés kizárólag térítési díj megfizetésével vehető csak igénybe, melynek mértékét a már tanulói jogviszonyt létesített tanulók esetén a fenntartó, a 2005 szeptemberétől tanulói jogviszonyt létesítő tanulók esetén a Közoktatási Törvény határozza meg.

Amennyiben több művészeti iskolában is tanulni kíván a gyermek, akkor a szülő nyilatkozik arról, hogy melyik intézményben kéri az állami támogatást, és melyikben vállalja a tandíj megfizetését.

A térítési-tandíj díj összegét az iskola által kiadott szülői nyilatkozat is tartalmazza. A térítési– vagy tandíj befizetésének módja a szülők döntése alapján félévente vagy évente nyugta, átutalás ellenében történik.

A térítési díj fontos része a költségvetésnek. A beiratkozás egész tanévre szól, ezért a költségvetésben egész évi térítési díj befizetésével tervezünk.

3. Térítési díj-mentesség:

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (jegyzői határozattal) ingyen vehetik igénybe az alapfokú művészetoktatást. A szociális kedvezmény, térítési díj, tandíj csökkentésének szempontjai:

• a családban 3 vagy több gyermek van
• tartósan beteg gyermek
• szociális rászorultság (gyvt)
• SNI

A napi tanítás 8 órakor kezdődik, kötelező tanítási óra 8 óra előtt csak rendkívüli esetben kezdődhet, az érintett tanulók szüleinek egyhangú beleegyezésével, valamint az igazgató engedélyével.

A tanulók a tanítás kezdete előtt legalább 10 perccel érkezzenek meg az iskolába.  A korábban érkező tanulók részére 730 órától nevelői ügyeletet tartunk. A 730 óra előtt érkező tanulók a földszinti folyosón gyülekeznek pedagógiai asszisztens felügyelete mellett.

A délutáni foglalkozások általában16 óráig tartanak.

Szükség esetén 17 óráig felügyeletet biztosítunk diákjaiknak.

A hivatali idő reggel 8 órától 16 óráig, pénteken 8 órától 13.30-ig tart, a tanítási szünetekben is.

Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái

A tanulók írásbeli beszámoltatásának háromféle formáját használjuk:

1. házi feladat
2. felelet értékű írásbeli dolgozat
3. témazáró dolgozat

A pedagógiai munkánk során hangsúlyt kell fektetnünk az írásbeliség és szóbeliség helyes arányára.

 Házi feladat:

• A házi feladat szolgálja a tanévben megtanultak begyakorlását (pl. matematika, nyelvek).
• Gyűjtőmunka
• A tanórára történő felkészülés, a tanultak kiegészítésére szolgáló házi feladat

A házi feladat mennyiségénél figyelembe kell venni az egyenletes terhelés elvét, megadva a tanuló pihenésének lehetőségét.

Felelet értékű írásbeli dolgozat:

Dolgozat lehet egész órán, ill. annak egy részén kidolgozott írásbeli munka. Az írásbeli munka lehet:

• információs jellegű,
• a téma egy részét lezáró jellegű,
• felelet jellegű.

Témazáró dolgozat:

• A tananyag egy egységét, témáját lezáró dolgozat írásának idejét a nevelő előre közli a diákokkal.
• Naponta 2 témazárónál több nem íratható. Egyeztetés esetén előnyt élvez az alacsonyabb óraszámú tantárgy a magasabb óraszámú tantárggyal szemben.
• A témazáró dolgozatot 2 héten belül ki kell javítani, az érdemjegyeket értékeléssel egybekötve a tanulóval, ill, ellenőrző útján a szülővel közölni kell.

Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

A tanóra szervezésénél, a felkészülésnél a legfontosabb szempont a tananyag órai feldolgozása, ill. az erre épülő tanórán kívüli felkészülés helyes arányának meghatározása. A tanórát úgy kell szervezni, hogy az otthoni tanulás csak az órán elhangzottak elmélyítését szolgálják.

Az általános iskolában tananyag teljesen önálló feldolgozására lehetőleg ne kerüljön sor.

A délelőtti tanórák során adott házi feladatok – melyek tartalmazzák az írásbeli és a szóbeli feladatokat egyaránt – időkerete nem haladhatja meg egy átlagos képességű tanulónál a napközis tanóra időtartamát (másfél – két óra).

Felső tagozatban tantárgyanként átlagosan fél vagy maximum háromnegyed órát célszerű szánni a felkészülésre. Ez az időkeret a szóbeli és írásbeli feladatok megoldására együttesen értendő.

A napköziben ill., az esetlegesen szerveződő tanulószobai foglalkozásokon kötelező minden tanuló írásbeli munkáját ellenőrizni, az esetleges hibák kijavítását elvégezni.

A tanulmányok alatti vizsgák szabályozásáról a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletének 64-73§ rendelkezik. Helyben szabályozandók a vizsga részei, követelményei és az értékelés.

A tanulmányok alatti vizsgákat az iskolában, vagy külön kérésre a Kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottság előtt lehet tenni.

A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

1. A tanulmányok alatti vizsgák fajtái és időpontjai:

1.1. Osztályozó vizsga: a tanulónak a félévi és tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie, ha

• felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,
• tanulmányait magántanulóként folytatja,
• engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
• a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, (összesen 250 órát meghaladó hiányzás, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékánál többet mulasztott).

Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet.

Osztályozó vizsga évente két vizsgaidőszakban tehető: május15- június15.

augusztus15-szeptember15.

Az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga konkrét időpontját az igazgató jelöli ki. A vizsga pontos napjáról a vizsgázó, illetve a szülő minimum a vizsga napja előtt hat héttel értesítést kap. Egy vizsgaidőszakban legfeljebb két évfolyam tananyagából tehető osztályozóvizsga.

Az osztályozóvizsga letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozóvizsgára jelentkezés kérelmét írásban, a tavaszi vizsgaidőszakra március15-ig, az őszire pedig június15-ig kell az igazgatójának címezve beadni.

Az osztályozó vizsga követelményeit az iskola nevelőtestület határozza meg,és erről a tanuló a vizsga előtt minimum hat héttel írásbeli tájékoztatást kap.

Az osztályozóvizsga helye az az iskola, amelyikkel a tanuló jogviszonyban áll.

1.2. Különbözeti vizsga: Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az intézmény a különbözeti vizsga letételét.

Ugyancsak különbözeti vizsgát kell tenni a nem tanult tantárgyakból is. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

Legfeljebb három tantárgyból tehető különbözeti vizsga. Különbözeti vizsgát tanév közben is lehet tenni, a vizsga konkrét időpontját az igazgató jelöli ki.

1.3.Javítóvizsga: a tanulónak javítóvizsgán kell számot adni tudásáról, ha

• tanév végén legfeljebb három tantárgyból- elégtelen osztályzatot kapott,
• a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le,
• az osztályozó vagy különbözeti vizsgán elégtelen osztályzatot kapott.

A javítóvizsga letételére az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban kell vizsgaidőszakot kijelölni. A vizsga időpontjáról és a vizsgakövetelményekről legkésőbb a tanévzáró ünnepség időpontjáig az osztályfőnök a szaktanár segítségével tájékoztatja a tanulót. A vizsga kezdete előtt legalább három héttel az iskola igazgatója írásban is értesíti a szülőt vagy nagykorú tanuló esetén a tanulót a vizsga időpontjáról és anyagáról. A vizsgaidőpontot a helyben szokásos módon is (hirdetmény kifüggesztése, honlapon való megjelentetés stb.) közzé teszi.

1.4. Pótló vizsga: amennyiben a tanuló az osztályozó, különbözeti vagy javítóvizsgáról igazoltan távol marad, pótló vizsgát tehet. A pótló vizsgát lehetőleg ugyanabban a vizsgaidőszakban kell letenni. Pótló vizsgát csak az elmaradt vizsgarészekből kell tenni.

2. A vizsgák követelménye, részei, az értékelés rendje

A vizsgák követelményrendszerét az adott munkaközösség határozza meg az elfogadott Pedagógia Program, Helyi Tanterv alapján. A javító, osztályozó és különbözeti vizsgák anyaga lefedi az egész tanév tananyagát. A követelményrendszer egységes, független a letenni kívánt vizsga fajtájától. A követelmények írásbeli, szóbeli, esetleg gyakorlati részből állnak.

A tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgy munkaközössége által elfogadott értékelési rendszer szerint történik.

3. A tanulmányok alatti vizsgák szervezésének alapelvei

A vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni, a vizsgabizottság az iskolapedagógusaiból áll. Amennyiben lehetséges a vizsgabizottság tagjai közül legalább ketten legyenek jogosultak az adott tantárgy tanítására.

Az írásbeli maximális ideje vizsgatárgyanként legfeljebb 60 perc. Egy napon legfeljebb 3 írásbeli vizsgát lehet megtartani, a vizsgák között pihenőidővel. Az írásbeliről jegyzőkönyv készül.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó legalább 10 perccel a meghirdetett vizsgakezdés előtt érkezik meg. A vizsgabizottság jelenlétében legalább 30 perc felkészülési idő után önállóan felel. A szóbeli feleltetés időtartama nem lehet több 15 percnél.

A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetni. Az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik legkésőbb az utolsó vizsgát követő napon.

A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a 68§ alapján járunk el.

2020/2021

2009. febr. 15.: Budapest, Örökség Gyermektánc Antológia
2009. márc. 21.: Székesfehérvár, Országos Néptánc Tanulmányi Verseny szólótánc, regionális verseny
2009. ápr. 25. Ajka, Örökség Országos Néptánc Fesztivál megyei bemutató
2009. máj. 9.: Oroszlány, Örökség Országos Néptánc Fesztivál regionális bemutató
2009. máj. 16.. Várpalota, „Bakony Virágai” megyei szólótáncverseny
2009. jún. 26-27.: Gyula, Örökség Gyermek Néptánc Fesztivál
2010. márc. 21.: Veszprém, Örökség Országos Néptánc Fesztivál megyei bemutató
2010. máj. 14.: Székesfehérvár, Örökség Országos Néptánc Fesztivál regionális bemutató
2010. máj. 23.: Magyarpolány, „Bakony Virágai” megyei szólótáncverseny
2010. szept. 17-18.: Szekszárd, Örökség Gyermek Néptánc Fesztivál
2011. június 12.: Magyarpolány, „Bakony Virágai” megyei szólótáncverseny
2012. ápr. 20.: Székesfehérvár, Országos Szólótáncverseny, regionális verseny
2013. aug. 3-10.: Szerbia (Bezdán) – „Hármastalálkozó” Néptánc Fesztivál
2015. márc. 7.: Szekszárd – Tóth Ferenc Országos Koreográfia Verseny – bronz minősítés
2016. márc. 13.: Székesfehérvár – Országos Néptánc Tanulmányi Verseny
2018. máj. 12.: Tatabánya, Örökség Országos Néptánc Fesztivál regionális bemutató – kiemelt arany minősítés, lehetőség az antológián való szereplésre
2018. okt. 27.: Szekszárd – Tóth Ferenc Országos Koreográfia Verseny – ezüst minősítés
2019. márc. 2-3.: Gyermek Néptánc Antológia
2019. máj. 25.: Székesfehérvár – „Húzd keresztül” Gyermek és Ifjúsági Néptáncegyüttesek VII. fesztiválja – ezüst minősítés

2009. máj. 9.: Oroszlány, Örökség Országos Néptánc Fesztivál regionális bemutató – 1 csoport jutott tovább országos fesztiválra
2010. márc. 21.: Veszprém, Örökség Országos Néptánc Fesztivál megyei bemutató – 3 csoport jutott tovább a regionális bemutatóra
2010. máj. 14.: Székesfehérvár, Örökség Országos Néptánc Fesztivál regionális bemutató – 1 csoport jutott tovább országos fesztiválra
2010. máj. 23.: Magyarpolány, „Bakony Virágai” megyei szólótáncverseny – 2 általunk nevezett táncosból 1 táncos szólótáncos díjat kapott
2011. május 11.: városi népdaléneklési verseny, Veszprém – 2 első, 2 második, 1 harmadik helyezés és egy különdíj
2011. május 20.: megyei népdaléneklési verseny, Pétfürdő – kiváló elismerő oklevél 1 főnek
2011. május 21.: Ajka, Örökség Országos Néptánc Fesztivál regionális bemutató
2011. szeptember 10.: Balatonfüred, gyermek néptáncfesztivál
2011. november 12.: Megyei Kamara Néptánc Fesztivál, Homokbödöge
2012 április 28.: Várpalota – „Bakony Virágai” megyei szólótáncverseny- 1 szólótáncos díj
2012. május 19.: Székesfehérvár, Örökség Országos Néptánc Fesztivál regionális bemutató – 2 csoport
2013. április 28.: Várpalota – „Bakony Virágai” megyei szólótáncverseny – 4 szólótáncos díj
2013. július 14.: Kiscsősz – Kiscsőszi Pajtafesztivál – 4 szólótáncos díj
2014. március8. : Gergely-napi Művészeti Fesztivál, Gyenesdiás, arany minősítés, kiemelt arany minősítés
2014. április 13.: Regionális Néptánc Fesztivál, Székesfehérvár: ezüst, arany minősítés, különdíj
2014. április 26.: Várpalota – „Bakony Virágai” megyei szólótáncverseny- 1 szólótáncos díj
2015. május 8.: Regionális Néptánc Fesztivál, Székesfehérvár: arany minősítés, különdíj
2015. május 23.: Devecser – „Bakony Virágai” megyei szólótáncverseny – 1 szólótáncos díj
2016. március 12.: Gergely-napi Művészeti Fesztivál, Gyenesdiás, arany minősítés
2016. május 14.: Devecser – „Bakony Virágai” megyei szólótáncverseny- 6 szólótáncos díj
2017. november 11.: Megyei Kamara Néptánc Fesztivál, Homokbödöge – 2. helyezés
2019. március 9.: Gergely-napi Művészeti Fesztivál, Gyenesdiás, kiemelt arany, arany és ezüst minősítések csoportos kategóriában, 4 kiemelt arany és 2 arany minősítés szóló kategóriában
2020. február 29.: Kamara Néptánc Fesztivál, Sokorópátka

• karácsonyi néptánc gálaműsor a Városi Művelődési Központban, a Hangvillában
• szabadtéri betlehemes műsor
• tanév végi gálaműsor a Városi Művelődési Központban, a Hangvillában, a tornacsarnokban
• nyári néptánc táborok (Dég, Vajdaság, Erdély)
• fellépés iskolai ünnepi műsorokon (március 15., okt. 23., karácsony, farsang)
• kézműves délutánok, táncházak
• néptáncos testvériskolai program
• nyílt néptánc órák
• bemutatkozás és közreműködés a leendő elsősöknek szóló beiskolázási rendezvényeken

• műsor önkormányzati napon, szüreten, Márton-napon, jubileumokon, családi napokon, pünkösdi mulatságon, népművészeti vásáron, óvodákban, iskolákban, középiskolákban, Európai Unió-napon, Idősek napján, nőnapon, nyárbúcsúztató programon, fotókiállítás megnyitón, Egészség-napon, Sváb-bálon, jótékonysági bálon, anyák napján, környékbeli települések programjain
• közreműködés más táncegyüttesek műsorában
• szereplés a „Folklórparádén, a megyei néptánc együttesek műsorában
• rendszeres részvétel és helyezések a városi népdaléneklési versenyen
• műsor a Szent Mihány-napon a veszprémi várban
• közreműködés a városi programokban
• fellépés a Tánc Világnapján, a Bakony Expon
• táncházak és táncképzések szervezése, illetve ezeken részvétel
• részvétel az Örökség Nemzeti Gyermek Népművészeti Egyesület helyi programjain