Az iskolában a tanulói jogviszony felvétellel vagy átvétellel létesül. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik.
Intézményünkbe túlnyomórészt katolikus vallású gyermekek járnak, de az ökumené jegyében szeretettel fogadjuk a más felekezetű keresztény gyermekeket is. Tanulóink számára saját felekezetű hittan órát biztosítunk. Várjuk a nem keresztény családok (meg nem keresztelt) gyermekeit is, ha azok azonosulni tudnak a keresztény erkölcsi, nevelési elveinkkel.
Felvételi rend
Az iskola nincs kötelezve körzeti beiskolázásra. A beiskolázást az igazgató a fenntartóval egyeztetve végzi.
Az iskolába való felvétel legfontosabb szempontjai:
· Iskolaérettség,
· Egyházközséghez tartozás,
· Idősebb testvér már az iskola tanulója,
· A szülő nyilatkozata (szóban vagy írásban) az együttműködésre a vallásos nevelésben.
A felvételről az intézmény vezetője dönt. A beiratkozás március 1-je és április 30-a között történik a kormányhivatal által közzétett időpontban.
Az átvétel feltételei
A tanuló átvételéről az igazgató az ügyben érdekelt osztályfőnök/nevelőtestület véleményének ismeretében dönt. Az átvételnél a tanulmányi eredményt, magatartást, hitoktatásban való részvételét, hitéletét mérlegeljük. A tantárgyi rendszerek, tananyagok összevetése után az igazgató különbözeti vizsgát, vizsgákat írhat elő, melyet az általa megjelölt határidőig vizsgabizottság előtt teljesítenie kell a tanulónak.
A felvétel, átvétel elutasításának rendje
A felvétel, illetve átvétel elutasításáról az igazgató írásban értesíti a diákot, a gondviselőt. A felvételről szóló elutasító döntés ellen az iskolafenntartónál lehet fellebbezni. A fellebbezést az iskola igazgatójához kell benyújtani – az elutasítás kézhezvétele utáni 8 napon belül.
Az alapfokú művészetoktatási intézmény elsősorban az iskola vonzáskörzetében lakó, az iskola profilját figyelembe véve jó képességű gyermekek számára létesül. A felvehető maximális létszámot nem befolyásolja azonban sem a lakóhely, sem a felekezeti hovatartozás, sem az, hogy nálunk folytatja-e általános iskolai tanulmányait.
A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján jöhet létre. A felvételről vagy az átvételről az igazgató dönt.
A fenntartó által engedélyezett osztályok száma: évfolyamonként 2-3
Az iskolában a tanulói jogviszony felvétellel vagy átvétellel létesül. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik.
Intézményünkbe túlnyomórészt katolikus vallású gyermekek járnak, de az ökumené jegyében szeretettel fogadjuk a más felekezetű keresztény gyermekeket is. Tanulóink számára saját felekezetű hittan órát biztosítunk. Várjuk a nem keresztény családok (meg nem keresztelt) gyermekeit is, ha azok azonosulni tudnak a keresztény erkölcsi, nevelési elveinkkel.
Felvételi rend
Az iskola nincs kötelezve körzeti beiskolázásra. A beiskolázást az igazgató a fenntartóval egyeztetve végzi.
Az iskolába való felvétel legfontosabb szempontjai:
· Iskolaérettség,
· Egyházközséghez tartozás,
· Idősebb testvér már az iskola tanulója,
· A szülő nyilatkozata (szóban vagy írásban) az együttműködésre a vallásos nevelésben.
A felvételről az intézmény vezetője dönt. A beiratkozás március 1-je és április 30-a között történik a kormányhivatal által közzétett időpontban.
Az átvétel feltételei
A tanuló átvételéről az igazgató az ügyben érdekelt osztályfőnök/nevelőtestület véleményének ismeretében dönt. Az átvételnél a tanulmányi eredményt, magatartást, hitoktatásban való részvételét, hitéletét mérlegeljük. A tantárgyi rendszerek, tananyagok összevetése után az igazgató különbözeti vizsgát, vizsgákat írhat elő, melyet az általa megjelölt határidőig vizsgabizottság előtt teljesítenie kell a tanulónak.
A felvétel, átvétel elutasításának rendje
A felvétel, illetve átvétel elutasításáról az igazgató írásban értesíti a diákot, a gondviselőt. A felvételről szóló elutasító döntés ellen az iskolafenntartónál lehet fellebbezni. A fellebbezést az iskola igazgatójához kell benyújtani – az elutasítás kézhezvétele utáni 8 napon belül.
Az alapfokú művészetoktatási intézmény elsősorban az iskola vonzáskörzetében lakó, az iskola profilját figyelembe véve jó képességű gyermekek számára létesül. A felvehető maximális létszámot nem befolyásolja azonban sem a lakóhely, sem a felekezeti hovatartozás, sem az, hogy nálunk folytatja-e általános iskolai tanulmányait.
A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján jöhet létre. A felvételről vagy az átvételről az igazgató dönt.
A fenntartó által engedélyezett osztályok száma: évfolyamonként 2-3
Térítési díj, tandíj
Az alapfokú művészeti iskola szolgáltatásai csak térítési díj-fizetési kötelezettség mellett vehetők igénybe: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 16.§ (3), 18.§ (2-3) bekezdés.
A térítési-, és tandíj mértékéről beiratkozáskor (tanulói jogviszony létesítésekor) tájékoztatni kell a szülőket. Beiratkozáskor, valamit szülői értekezleteken fel kell hívni a szülők figyelmét a tanulói jogviszony létesítés jogi következményeire.
A térítési díj, illetve a tandíj az iskola saját bevétele – mely önálló gazdálkodási jogkörben, igazgatói döntés alapján – az iskola Alapító okiratában meghatározott alaptevékenységére fordítható.
2. A térítési díj mértéke:
A 229/2012. (VIII. 28) Kormányrendelet 34. § (1) szerint a helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások:
– az alapfokú művészetoktatási intézményben heti hat tanórai foglalkozás a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, évenkénti egy meghallgatás (vizsga, művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga) és egy művészi előadás, egy alkalommal
– az iskola létesítményeinek, felszereléseinek igénybevétele, használata e szolgáltatások körében.
A 229/2012. (VIII. 28) Kormányrendelet 35. § (1) bekezdése alapján a térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának
– öt- húsz százaléka lehet a 18 éven aluli tanulóknál,
– tizenöt- negyven százaléka lehet a 18 éven felüli, de 24 éven aluli tanulóknál.
A tanévkezdéskor számított szakmai feladatra folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát minden évben az önköltség számítási szabályzat alapján kell meghatározni. A 229/2012. (VIII. 28) Kormányrendelet 35. § (3) bekezdése szerint a térítési díjat a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell, azonban ez nem lehet kevesebb, mint a 18 éven aluliak esetében 5%, a 18 éven felüliek esetében 15%.
E rendelkezés a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tekintetében nem alkalmazható, tőlük térítési díj nem szedhető, abban az esteben sem, ha a mentességet biztosító dokumentum tanév közben lejár. A térítési díj és tandíj összegét a térítési díj, tandíjfizetési szabályzat tartalmazza. A tandíj lehet 0 Ft-is.
A szülő az alapfokú művészeti képzést – szülői nyilatkozat kitöltésével- csak egy alapfokú művészetoktatási intézményben veheti igénybe tandíjmentesen.
Ugyanakkor az alapfokú művészetoktatási képzés kizárólag térítési díj megfizetésével vehető csak igénybe, melynek mértékét a már tanulói jogviszonyt létesített tanulók esetén a fenntartó, a 2005 szeptemberétől tanulói jogviszonyt létesítő tanulók esetén a Közoktatási Törvény határozza meg.
Amennyiben több művészeti iskolában is tanulni kíván a gyermek, akkor a szülő nyilatkozik arról, hogy melyik intézményben kéri az állami támogatást, és melyikben vállalja a tandíj megfizetését.
A térítési-tandíj díj összegét az iskola által kiadott szülői nyilatkozat is tartalmazza. A térítési– vagy tandíj befizetésének módja a szülők döntése alapján félévente vagy évente nyugta, átutalás ellenében történik.
A térítési díj fontos része a költségvetésnek. A beiratkozás egész tanévre szól, ezért a költségvetésben egész évi térítési díj befizetésével tervezünk.
3. Térítési díj-mentesség:
A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (jegyzői határozattal) ingyen vehetik igénybe az alapfokú művészetoktatást. A szociális kedvezmény, térítési díj, tandíj csökkentésének szempontjai:
- a családban 3 vagy több gyermek van
- tartósan beteg gyermek
- szociális rászorultság (gyvt)
- SNI
A napi tanítás 8 órakor kezdődik, kötelező tanítási óra 8 óra előtt csak rendkívüli esetben kezdődhet, az érintett tanulók szüleinek egyhangú beleegyezésével, valamint az igazgató engedélyével.
A tanulók a tanítás kezdete előtt legalább 10 perccel érkezzenek meg az iskolába. A korábban érkező tanulók részére 730 órától nevelői ügyeletet tartunk. A 730 óra előtt érkező tanulók a földszinti folyosón gyülekeznek pedagógiai asszisztens felügyelete mellett.
A délutáni foglalkozások általában16 óráig tartanak.
Szükség esetén 17 óráig felügyeletet biztosítunk diákjaiknak.
A hivatali idő reggel 8 órától 16 óráig, pénteken 8 órától 13.30-ig tart, a tanítási szünetekben is.
Teljes képernyős nézetAlapfokú Művészeti Iskola Tanfelügyeleti ellenőrzés Értékelés 2017.
- Pedagógiai folyamatok
1.1. Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés?
1.1.1. Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását.
Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását, amelynek részét képezik a művészeti iskola stratégiai és operatív dokumentumai. (SzMSz, vezetői interjú)
1.1.2. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készülnek. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését.
Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai és más külső mutatók azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján, a kockázati tényezők (pl. gyereklétszám csökkenése) figyelembe vételével készülnek. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését. Az alapfokú művészetoktatási intézmény elsősorban az iskola vonzáskörzetében lakó, az iskola profilját figyelembe véve jó képességű gyermekek számára létesült. A felvehető maximális létszámot nem befolyásolja azonban sem a lakóhely, sem a felekezeti hovatartozás, sem az, hogy az iskolában folytatja-e általános iskolai tanulmányait. A művészeti iskolában főleg az anyaiskola és a telephely diákjai tanulnak. (PP 10. o., Munkaterv 2017/18, pedagógus és vezetői interjú)
1.1.3. A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik.
A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik (egyeztetés, elfogadás). Az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben – értekezletek, megbeszélések, emlékeztetők formájában – megtörténik. (Stratégiai és operatív dokumentumok legitimációs záradéka, pedagógus és vezetői interjú)
1.1.4. Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés.
Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés. Az SzMSz-t és pedagógiai programot a fenntartó elfogadta. A fenntartó maximálisan támogatja az intézmény és a művészeti iskola stratégiai céljainak elérését. (Vezetői interjú)
1.1.5. Az intézményi önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés dokumentumainak összehangolása megtörténik.
Az intézményi önértékelés megállapításai még nem kerültek beépítésre az intézkedési tervbe, az eredmények összehangolása folyamatban van. (Vezetői interjúk)
1.1.6. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel.
Az éves munkaterv összhangban van a pedagógiai programmal és az AMI helyi tantervével. A művészeti iskola munkaterve beépül az intézményi munkatervbe, emellett a művészeti iskola saját éves munkatervvel is rendelkezik. (PP 61. o., helyi tanterv, munkatervek, AMI munkaterv 2017/18, vezetői Interjú)
1.2. Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya?
1.2.7. Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek.
Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek. Az SzMSz, a PP és helyi tanterv, a továbbképzési terv jogszabályi hivatkozása aktuális, a stratégiai dokumentumok ezek figyelembe vételével készülnek.
1.2.8. Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető.
Az operatív tervezés, a munkatervek, rendezvényterv, havi program, beiskolázási terv a stratégiai célok alapján készülnek, azok lebontása feladatokra és tevékenységekre. A stratégiai célok hatékony megvalósulása ezekben a dokumentumokban és a tanév végi beszámolókban nyomon követhetők. (SzMSz 8. o.)
1.3. Hogyan történik a tervek megvalósítása?
1.3.9. A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv, stb. aktuális céljai, feladatai.)
A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott. Az éves a munkatervek, AMI munkaterv, rendezvényterv, beiskolázási terv a stratégiai célok alapján készülnek, azok lebontása feladatokra és tevékenységekre. Megjelennek bennük a stratégiai célok aktuális elemei.
1.3.10. Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik.
Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, AMI munkaterv, 2 évre szóló vezetői önértékelési önfejlesztési terv, éves rendezvényterv) gyakorlati megvalósítása a székhelyi és telephelyi pedagógusok és a diákönkormányzat bevonásával történik. (Vezetői interjú, intézményi önértékelés, SzMSz)
1.3.11. Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását.
Az intézmény nevelési-oktatási céljai (néptánc megszerettetése, hagyományőrzés, képesség- és készségfejlesztés, közösségépítés, testi-szellemi nevelés) határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását. (PP 61.o., helyi tanterv, tanmenetek, naplók, AMI beszámoló, interjúk)
1.3.12. Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják.
A személyiség és közösségfejlesztés az együttesi munka fontos területe. Az intézményben folyó néptáncos művészeti nevelés együttműködő, tartós közösségeket hoz létre, amelyek továbbképző évfolyamra is megmaradnak (vezetői és pedagógus interjú). A személyiség és közösségfejlesztéssel a szülők elégedettek (szülői interjú). A szereplések és versenyeredmények, a kismértékű lemorzsolódás is alátámasztja, hogy az intézményi pedagógiai folyamatok a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják. (PP 61.o., Helyi tanterv)
1.4. Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya?
1.4.13. Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek.
A művészeti iskola éves tervei és beszámolói egymásra épülnek. A munkaterv elemei jelennek meg a beszámolóban. Mindkettő lehetne alaposabban kidolgozott és részletező. (AMI Beszámoló 2017, AMI munkaterv 2017/18, intézményi önértékelés, vezetői interjú)
1.4.14. A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.
Az előző évi szóbeli értékelés és írásbeli beszámoló megállapításai alapján fogalmazódnak meg a következő év kiemelt feladatai, ezek alapján készül a következő évi éves terv. Pl: óvódás néptánc elindítása, folklórismereti verseny megújítása. A 2017. évi beszámoló utolsó 4 oldalán található az AMI éves beszámolója, ami alapján készült a 2017/18-as évi munkaterv. A művészeti iskolára vonatkozó munkaterv lehetne részletezőbb. (AMI Beszámoló 2017, AMI munkaterv 2017/18, intézményi önértékelés, vezetői interjú)
1.4.15. A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez.
A beszámolók szempontjai nem illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez. Intézményi önértékelésre a 2017/18-as tanévben került sor. Az intézkedési terv még nem készült el, így a beszámolók és intézményi önértékelés szempontjainak összehangolása sem történt meg. (Vezetői interjú)
1.5. Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és tényleges megvalósulásának a viszonya?
1.5.16. A pedagógus, tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és csoportok fejlesztési céljait.
A tanmenetek, naplók, egyéni és csoportos fejlesztések és a rendezvényterv bizonyítják, hogy a pedagógus tervező munkája során figyelembe veszi a művészeti iskola vonatkozásában alkalmazott tantervi (NAT, AMKTP) tartalmi és az intézményi belső elvárásokat (PP és helyi tanterv), valamint az általa nevelt, oktatott egyének és csoportok fejlesztési céljait (testi és szellemi fejlődés). (Tanmenetek, naplók, intézményi önértékelés, interjúk)
1.5.17. A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak.
A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak az esetleges eltérések indokoltak. A munkaterv feladatainak kb. 10 %-a nem valósul meg forráshiány miatt. (Tanmenet és napló összevetése, pedagógus és vezetői interjú)
1.5.18. A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint ahol releváns a tanulói produktumokban.
A pedagógus tervezési feladatait a PP 20. o. tartalmazza. A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, a rendezvénytervben és a legfontosabb eredmények listáján (tanmenet, napló, honlap, különös közzététel), valamint tanulói produktumokban (honlap).
1.6. Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben?
1.6.19. Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek.
A belső ellenőrzés rendje a belső szabályzatoknak való megfelelést vizsgálja. (Munkaterv 2017/2018 14. o.) A pedagógiai munka ellenőrzése folyamatos, eszköze: dokumentumellenőrzés és óralátogatás. Az óralátogatás óralátogatási terv alapján, kidolgozott szempontsor szerint történik. (Munkaterv 2017/2018 14. o.) A művészeti iskolában az ellenőrzés legfontosabb eszköze, hogy napi szinten látogatják, segítik egymás óráit. (Pedagógus és vezetői interjú)
1.6.20. Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz.
Az SzMSz (11. o.) meghatározza az ellenőrzés rendjét. Az intézmény közös, tanév elején készített ellenőrzési terve hónapokra, nevekre lebontva tartalmazza, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriznek. Eszköze: dokumentumelemzés, óralátogatás, interjú. (Intézményi önértékelés, vezetői interjú)
1.6.21. Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat.
Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat. Pl.: néptánc művészeti alapvizsga, folklórismereti ellenőrző feladatlap, év végi vizsgaelőadás (gála) értékelése.
1.6.22. A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre.
A tanulási eredményeket az intézmény követi. A beszámolók a versenyeredményeket tartják nyilván, vizsgaeredményeket nem. Mivel nem kötelező iskola, a tanulmányi eredmények kiválóak, így nincs értelme a tanulási eredmények elemzésének. (Beszámolók, vezetői interjú)
1.6.23. Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben és a pedagógusok önértékelése során is.
Az intézményi önértékelés rámutat, hogy az ellenőrzés (dokumentumelemzés, óralátogatás, interjú) eredményeit felhasználják az önértékelési folyamat során is. A pedagógusok önértékelését a BECS végzi önértékelési terv szerint.
1.7. Hogyan történik az intézményben az értékelés?
1.7.24. Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik, alapját az intézményi önértékelési rendszer jelenti.
Az értékelés az intézményi éves beszámoló mellékletét képező AMI beszámolóban történik székhelyi és telephelyi bontásban. A művészeti iskola beszámolója nem túl részletező, a legfontosabb adatokat (pl: létszámadatok, lemorzsolódás, pedagógus ellátottság, fellépések és versenyeredmények, infrastruktúra) tartalmazza. Az intézmény a BECS-en keresztül intézményi önértékelési rendszert működtet. A két értékelés rendszer segíti egymást. (Beszámolók, AMI beszámoló 2017, intézményi önértékelés)
1.7.25. Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetése irányítja, az önértékelési folyamatban a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz.
Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetése irányítja belső ellenőrzési terv alapján. A pedagógus önértékelés a BECS irányításával féléves ütemezésben, terv szerint történik. (Helyszínen intézményi és pedagógus önértékelés dokumentumai)
1.8. Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlatban?
1.8.26. Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik.
A tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére nem működik mérési rendszer. A csoportok felmenő rendszerben működnek, a magasabb évfolyamba történő felvétel ritka. Ebben az esetben a tanulók adottságainak, képességeinek megismerése különbözeti vizsgán történik. (Pedagógus és vezetői interjú).
1.8.27. A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik.
Bár a tanulók komplex értékelési rendszere a helyi tantervben (71. o.) részletesen kidolgozott – a magasabb évfolyamba lépés feltétele 2 beszámoló és 2 gyakorlati jegy, a gyakorlat és elmélet külön értékelése és külön szorgalmi jegye, a félévi és év végi vizsga értékelésének %-os meghatározása – a művészeti iskolában, mivel a néptánc készségtárgy, az egyéni, páros és csoportos gyakorlati számonkérési forma működik. A tanulók havonta kapnak jegyet és az év végi vizsgateljesítményüket értékelik. A tanulók önmagukhoz mért fejlődését értékelik gyakorlati számonkérés formájában. Jövőre ki szeretnék dolgozni, a szöveges értékelést, ami talán árnyaltabb lenne. A tanulók értékelése folyamatosan szóban történik, dicsérnek és javítanak. (Vezetői interjú)
1.8.28. A pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általuk megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismertetik a tanulókkal és a szülőkkel.
A munkatervek tartalmazzák az év eleji szülői időpontját, amelyen ismertetik a követelményeket, az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, a szokásokat és szükséges felszerelést. (AMI munkaterv 2017/18)
1.8.29. Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek.
Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket dokumentálják: naplók, vizsgajegyzőkönyvek, fellépések és versenyeredmények. A művészeti iskola önkéntes, a tanulói teljesítmények kitűnőek. Ezért a teljesítmények elemzése és fejlesztési terv készítése nem szükséges.
1.8.30. A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének.
A munkatervekben szerepel a félévi és év végi szülői értekezlet időpontja, ahol a pedagógiai munkát, a gyerekek haladását értékelik. A szülőire kevesen jönnek el. A művészeti iskola nyílt órái és a szereplések nyilvánosak, ahol a szülők látják gyermekük fejlődését. (Pedagógusinterjú)
1.9. Mi történik az ellenőrzés, mérés, értékelés eredményével? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés pedagógus-értékelés, egyéb mérések.)
1.9.31. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása.
A vezetői, pedagógus és intézményi önértékelésre az ellenőrzés évében került sor. A pedagógiai folyamatok értékelése, az ellenőrzések és versenyeredmények alapján feltárt információk alapját képezik a következő évi operatív terveknek (Beszámoló 2017, AMI Munkaterv 2017/18)
1.9.32. Évente megtörténik az önértékelés keretében az eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása, és az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez szükség esetén.
Az AMI vezetői, pedagógus és intézményi önértékelésére az ellenőrzés évében került sor. A helyszínen megtekintett pedagógus és vezetői önfejlesztési tervek az eredmények elemzése alapján meghatározzák a szükséges fejlesztéseket. (Helyszíni önértékelési dokumentumok)
1.9.33. Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátására.
Nem releváns. Nem kötelező iskola lévén kitűnőek az eredmények, a kiemelt figyelmet igénylő tanulóknál a néptánc fejlesztő hatása megmutatkozik. (Pedagógus és vezetői interjú)
1.9.34. A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.
A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése és egymásnak történő továbbadása folyamatos gyakorlat. A belső erőforrások (pl: tábor, táncház, játszóház, óvodás néptánc) feltérképezése és megvalósítása természetes gyakorlata az intézménynek. Nagyobb pályázatok megvalósítására az AMI-nak nincs kapacitása, de kisebb pályázatok segítenek az anyagi források megteremtésben (pl: buszköltség). (AMI beszámoló 2017, vezetői és pedagógus interjú)
- Pedagógiai folyamatok
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
A művészeti iskolára vonatkozó tervezési dokumentumok, munkatervek és beszámolók kidolgozottsága, részletessége. Az önértékelés tapasztalatainak és tanulságainak összehangolása a beszámoló szempontjaival.
Kiemelkedő területek:
Az együttesi munka, a személyiség és közösségfejlesztés, a közösségi programok (pl: játszóház, táncház, tábor, farsang). Az intézményben folyó néptáncos művészeti nevelés, amely együttműködő, tartós közösségeket hoz létre, amelyek a továbbképző évfolyamra is megmaradnak. A kismértékű lemorzsolódás. A szereplések az egyéni, páros és csoportos fesztivál- és versenyeredmények a néptánc és népdaléneklés területén.
- Személyiség- és közösségfejlesztés
2.1. Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési feladatok?
2.1.1. A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekintettel a pedagógusok tevékenységére).
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos eredmények az intézményi önértékelésben követhetők: a népi kultúra átörökítése, hagyományápolás az identitás fejlesztésének eszköze. A próbák, táborok, fellépések alkalmat adnak a közös magatartási normák kialakítására, a tolerancia és együttműködés fejlesztésre. A beszámolóban a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos eredmények nem jelennek meg.
2.1.2. Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát.
Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát, ahol a művészeti nevelés a személyiségfejlesztés komplex és specifikus eszköze. (PP) A pedagógiai programban megjelennek a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos elvek és feladatok, amelyek a művészeti iskolára is vonatkoznak.
2.1.3. A tanulók személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat alkalmaznak a pedagógusok az intézményben.
A művészeti iskolába előképzettség és válogatás nélkül jelentkezhetnek a tanulók. A tanulók személyes és szociális képességeik felmérése folyamatos megfigyeléssel az órákon történik. Ehhez segítséget nyújt a szoros kapcsolat a szülőkkel és az általános iskola érintett pedagógusaival. (Pedagógusinterjú, intézményi önértékelés)
2.2. Hogyan fejlesztik az egyes tanulók személyes és szociális képességeit (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra)?
2.2.4. A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztésére, és ez irányú módszertani tudásukat megosztják egymással.
A személyiségfejlesztés a készségek és képességek figyelembe vételével valósul meg. A foglalkozáson alkalmazott módszerek (egyéni megismerés és fejlesztés, lemaradók motiválása) az eredményes tanulást szolgálják, a tapasztalatokat a pedagógusok szóban megosztják egymással. Példakép a pedagógus (szülői interjú). Ezt bizonyítják a sikeres fellépések és versenyeredmények. (Intézményi önértékelés, beszámoló, pedagógusinterjú)
2.2.5. A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre.
A tanórákon, fellépéseken és táborokban nyomon követhető a fejlesztés eredménye. A néptánc fejlesztő hatása határozottan érzékelhető a kiemelt figyelmet igénylő tanulóknál is, nincs szükség korrekcióra. (Intézményi önértékelés, pedagógus és vezetői interjú)
2.2.6. A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek).
A néptánc fejlesztő hatása a mindennapi gyakorlatban, tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben követhető nyomon. Ezt bizonyítják a fellépések, fesztiválon, versenyeken elért eredmények (Beszámoló). Leszakadó tanuló nincs. (Intézményi önértékelés, beszámoló, vezetői interjú)
2.3. Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése?
2.3.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulóknál nem rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók megismerése az órákon történik. Ezt segíti az általános iskolai pedagógusokkal és a szülőkkel történő kapcsolattartás. Ez azonban nem minden esetben valósul meg. Az intézményi dokumentumok erre vonatkozólag nem tartalmaznak adatot. (Pedagógusinterjú)
2.3.8. Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről.
Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa megfigyelésből származó információkkal rendelkezik a tanulók szociális helyzetéről. Az intézményi dokumentumok erre vonatkozólag nem tartalmaznak adatot. A szociális hátrányok enyhítése szabályzat alapján történik. (Intézményi önértékelés, SzMSz melléklete, pedagógusinterjú)
2.3.9. Az intézmény támogató rendszert működtet: felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez, ahol ez szükséges, integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti, képzési-, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket, célzott programokat tár fel, kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal.
Az intézmény támogató rendszert működtet. A PP szerint a művészeti iskola alapfeladata a tehetséggondozás. Ez egyéni és csoportos versenyfelkészítésben valósul meg. A nehezebben haladó tanulók felzárkóztatása a csoportos órákon belül, differenciálással, egyéni feladatadással, egyéni segítségnyújtással történik. A szociális hátrányok enyhítése alapítványi és pályázati forrásból történik. (Intézményi önértékelés, PP, szülői és pedagógus interjú)
2.4. Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást?
2.4.10. Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok bevezetésének megtervezése.
Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása (pl. képesség és készségfejlesztés, ritmusérzék fejlesztése, eredeti anyag megfigyelése, táncház). A PP a tehetséggondozási feladatok ellátására (pl. külön foglalkozások az egyéni és kamaraverseny felkészítésre) évi 10 plusz órát biztosít a pedagógusoknak. (PP, Intézményi önértékelés, pedagógusinterjú)
2.4.11. Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak.
Nem. De a néptánc fejlesztő hatása érzékelhető ezeknél a gyerekeknél. (Pedagógus- és vezetői interjú)
2.4.12. A pedagógusok az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosítanak, alkalmazva a tanulás tanítása módszertanát, valamint a sajátos művészetpedagógiai módszereket.
A pedagógusok az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosítanak. A művészeti nevelés élményszerű, tapasztalati nevelés. A próbákon a tanulók elsajátítják az önálló gyakorláshoz szükséges készségeket. Az önálló tanulást, gyakorlást segítik az eredeti anyagok megfigyelése, a táncházak, fesztiválok, egyéb közösségi táncos programok. (PP, pedagógusinterjú)
2.5. Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése?
2.5.13. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető.
Az intézmény ÖKO-iskola. A PP meghatározza az egészségfejlesztéssel és környezeti neveléssel kapcsolatos elveket és feladatokat, ami a művészeti iskolára is vonatkozik. Ezek az AMI munkaterveiben és beszámolójában nem jelennek meg. A néptánc mint mozgás az egészséges életmódra nevelés eszköze. A hagyománytisztelet, a természetes anyagok használata segíti a környezettudatos gondolkodás kialakítását. (Intézményi önértékelés, vezetői interjú)
2.5.14. A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a téma elemeit.
ÖKO-iskola. Szelektív hulladék- és elemgyűjtés valósul meg. A hagyományápolás kézműves tevékenységeinél természetes alapanyagok használata. (Intézményi önértékelés, vezetői interjú)
2.6. Hogyan segíti az intézmény a tanulók együttműködését?
2.6.15. A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény.
A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény. A PP-ban az AMI mint a közösségnevelés területe jelenik meg. A PP-ban megfogalmazott közösségfejlesztési feladatok a munkatervekben tervezett, tanórán kívüli programokban realizálódnak. (PP, munkatervek, rendezvényterv)
2.6.16. A pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának ismeretével, és az alapján valósítják meg a rájuk bízott tanulócsoportok, közösségek fejlesztését.
A táncművészet közösségi tevékenység, közös alkotó munka. A pedagógusok közösségfejlesztési tevékenysége (pl. együttműködési, kapcsolatteremtési készség fejlesztése, sikerek és kudarcok közös feldolgozása, felelősségtudat kialakítása) és a közösségi programok (fellépés, műsor, tábor, táncház) segítik a megvalósítást. (PP, intézményi önértékelés, pedagógusinterjú)
2.6.17. A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára.
A beszámolókból követhetők a közösségi feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az intézményi hagyományok (pl. nyílt nap, karácsony, farsang) ápolására, a támogató szervezeti kultúrára.
2.6.18. Az intézmény gondoskodik és támogatja a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos információcserét és együttműködést.
Az intézmény gondoskodik és támogatja a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos információcserét és együttműködést. A PP meghatározza a diák és pedagógus közötti együttműködés formáit. A pedagógusok napi kapcsolatban vannak, segítik egymás munkáját, részt vesznek egymás foglalkozásain. Az információcsere szóban történik. (PP, pedagógusinterjú)
2.7. Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak meg?
2.7.19. Közösségi programokat szervez az intézmény.
Közösségi programokat szervez az intézmény (fellépések, Gála, farsang, táncház, tábor). (Munkaterv, beszámoló, szülői interjú)
2.7.20. A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.
A feladatok és programok megvalósításában a szülők aktívan részt vesznek: szállítás, öltöztetés, ruhák gondozása, közös ünnepek, nyílt órák. (Szülői interjú, intézményi önértékelés)
2.7.21. Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába.
Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába. Az alapdokumentumok legitimációs záradéka véleményezési és egyetértési joggal ruházza fel az érintetteket. (PP, SzMSz, továbbképzési terv)
2.7.22. A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákok önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek.
A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákok önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek. (Szülői interjú, intézményi önértékelés szülői elégedettségmérése)
- Személyiség- és közösségfejlesztés
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
A kiemelt figyelmet igénylő tanulók megismerése, illetve a tanulók szociális helyzetének feltérképezése és nyomon követése. Az intézményi munkatervek és beszámolók ezeket az adatokat nem tartják nyilván, erre vonatkozólag nem tartalmaznak adatot.
Kiemelkedő területek:
A személyiségfejlesztés a készségek és képességek figyelembe vételével valósul meg. A foglalkozáson alkalmazott módszerek (egyéni megismerés és fejlesztés, lemaradók motiválása, egyéni képességhez igazodó differenciált feladatadás) az eredményes tanulást szolgálják, a tapasztalatokat a pedagógusok szóban megosztják egymással. A pedagógus példakép, viselkedésével mintául szolgál a tanulóknak. A pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának ismeretével, és az alapján valósítják meg a rájuk bízott tanulócsoportok, közösségek fejlesztését. Ennek eszköze a táncművészet, mely közösségi tevékenység, közös alkotó munka. A pedagógusok közösségfejlesztési tevékenysége (pl. együttműködési, kapcsolatteremtési készség fejlesztése, sikerek és kudarcok közös feldolgozása, felelősségtudat kialakítása) és a közösségi programok (fellépés, műsor, tábor, táncház) segítik a megvalósítást.
- Eredmények
3.1. Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben?
3.1.1. Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége.
Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége, amely az együttesi munka, a színpadi tevékenység eredményességében mutatkozik meg. (PP, beszámolók, versenyeredmények)
3.1.2. Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényezők azonosítása.
Az intézmény partnereinek (fenntartó, általános iskola, szülők) bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényezők (pl. néptánc, néphagyomány megismertetése, megszerettetése) azonosítása. (PP, beszámolók, vezetői interjú)
3.1.3. Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: tanév végi eredmények – tantárgyra, 2 évre vonatkozóan, versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint, továbbtanulási mutatók, vizsgaeredmények, elismerések, lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók), elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló), neveltségi mutatók, stb.
Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: versenyeredmények (országos szint, regionális, megyei szint, települési szint), továbbtanulási mutatók, vizsgaeredmények (művészeti alapvizsga), lemorzsolódási mutatók, elismerések. Az éves beszámolók központi és AMI szinten is tartalmazzák a tanévben elért eredményeket és a szerepléseket. (Beszámolók, AMI beszámoló 2017, versenyeredmények 2006-2017, különös közzététel) Az intézményi önértékelés kiemelkedőnek tartja, hogy az eredményeket folyamatosan gyűjtik és dokumentálják.
3.2. Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény?
3.2.4. Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő.
Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz (tehetséggondozás, hagyományőrzés) kapcsolódó eredmények alakulása kiemelkedő.(Beszámolók, a művészeti iskola legfontosabb eredményei, honlap)
3.2.5. Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tárgyak oktatása eredményes, amely mérhető módon is dokumentálható (versenyeredmények, felvételi eredmények, stb.).
Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tárgyak oktatása eredményes. Ez mérhető módon is dokumentálható (versenyeredmények, szereplések gyakorisága, vizsgaeredmények stb.). Szakirányú továbbtanulás nem jellemző. (Beszámolók, a művészeti iskola legfontosabb eredményei, honlap, vezetői interjú)
3.2.6. Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul.
Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul. (AMI munkaterv 2016/17, 2017/18, beszámolók)
3.2.7. Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel.
Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel: kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény. Pro Comitatu-díj, Szent Gellért-díj ezüst fokozata pedagógusoknak (intézményi önértékelés, vezetői interjú, különös közzététel)
3.3. Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?
3.3.8. Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról.
Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról. (Beszámolók, pedagógiai munka értékelése 2014/15, 2015/16, vezetői interjú)
3.3.9. Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása nevelőtestületi feladat.
Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása nevelőtestületi feladat. A nevelőtestület 2-3 havonta tart megbeszélést, értekezletet, amelyen elemzi és értékeli az elmúlt időszak munkáját, itt történik a vezetői értékelés is. (Vezetői interjú, beszámolók)
3.3.10. A belső és külső mérési eredmények felhasználásra kerülnek az intézményi önértékelés eljárásában.
A belső és külső mérési eredmények felhasználásra kerülnek az intézményi önértékelés eljárásában. (Beszámolók, intézményi önértékelés, intézkedési és önfejlesztési tervek)
3.4. Hogyan kísérik figyelemmel a tanulók további tanulási útját?
3.4.11. A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van.
A tanulókövetésnek nincs kialakult rendje. Kapcsolatban állnak a pápai művészeti szakgimnáziummal. (Vezetői interjú)
3.4.12. A tanulók további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére.
- Eredmények
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
A mérési eredmények elemzésének, a szükséges szakmai tanulságok levonásának és visszacsatolásának alaposabb dokumentálása.
Kiemelkedő területek:
Az intézmény magas színvonalon végzi a művészeti nevelést. Ezt bizonyítják az eredményességi mutatók: versenyeredmények (országos szint, regionális, megyei szint, települési szint), vizsgaeredmények, elismerések: kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény, Pro Comitatu-díj, Szent Gellért-díj ezüst fokozata.
- Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció
4.1. Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik?
4.1.1. Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző (munkaközösségek, egy művészeti ágban, egy tanszakon tanító pedagógusok közössége).
Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző. A székhely és a telephely között szoros az együttműködés, a telephelyvezető személyében napi kapcsolattartás valósul meg. Az intézmény munkaközösségei mellett a néptánc művészeti pedagógusok külön csoportot alkotnak. (SZMSZ 13. o., beszámoló 2017, intézményi önértékelés)
4.1.2. A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg.
A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg. Az AMI a szakmai munkaközösségekkel egyenrangú, önálló intézményegységként maga alakítja működését. (Intézményi önértékelés) A munkaközösségek a pedagógiai program alapján készítik el munkaterveiket, melyek az intézményi éves munkaterv alapját képezi. (vezetői interjú, AMI munkaterv 2017/18)
4.1.3. A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott.
A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott. A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza a művészeti iskola vezetőjének és a telephelyvezetőnek hatás és jogköröket, munkamegosztását. (SzMSz 13. o.)
4.1.4. Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik.
Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik. A munkaközösségek, a székhely és telephely és a tanári közösségek együttműködnek a projektek megvalósításában. (Vezetői interjú, pedagógus interjú, beszámoló 2017)
4.1.5. Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.
Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra. A művészeti iskola rendszeresen részt vesz az általános iskola rendezvényein, programjain. (Vezetői interjú, pedagógus interjú)
4.1.6. A munkaközösségek, tanszakok bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése.
A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése. A művészeti iskola a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzését, értékelését önálló intézményegységként végzi. (SzMSz, munkatervek, vezetői interjú)
4.1.7. A tanulók nevelése-oktatása érdekében a szakmai közösségek tevékenységén túl a pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel a felmerülő problémák megoldásában.
A tanulók nevelése-oktatása érdekében a szakmai közösségek tevékenységén túl a pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel a felmerülő problémák megoldásában. (Pedagógus és vezetői interjú)
4.2. Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?
4.2.8. Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka.
Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka. A művészeti intézményegység pedagógusai részt vesznek egymás óráin, folyamatosan megosztják tudásukat, tapasztalataikat egymással; közös projektekben vesznek részt, tanórán kívüli programokat, fellépéseket, táborokat szerveznek. (Vezetői, pedagógus interjú)
4.2.9. Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása.
A művészeti intézményegység pedagógusai részt vesznek egymás óráin, valamint nevelési értekezletek, megbeszélések keretében folyamatosan megosztják tudásukat, tapasztalataikat egymással. (Vezetői, pedagógus interjú)
4.2.10. A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek, tanszakok komoly feladatot vállalnak.
A vezetők és a kollégák megosztják egymással az értekezleteken és továbbképzéseken hallottakat. (Önértékelés vezetői interjú)
4.3. Hogyan történik az információátadás az intézményben?
4.3.11. Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki.
Napi szintű a kapcsolat a pedagógusok, valamint a székhely és telephely között. Havonta intézményegységi egyeztetést, kéthavonta értékelő megbeszélést tartanak. Az értekezletek időpontját a munkatervek tartalmazzák. (Munkatervek, vezetői, pedagógus interjú)
4.3.12. Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció.
Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció. Az intézményi önértékelés pozitívumként jelzi, hogy a pedagógusok napi kapcsolatban állnak egymással és az általános iskola tantestülettel. Havonta intézményegységi értekezletet tartanak, ahol a feladatok megbeszélése, elosztása és ütemezése történik. (Beszámoló 2017, vezetői, pedagógus interjú)
4.3.13. Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel.
Az intézmény él az információátadás szóbeli (napi kapcsolattartás, megbeszélés, értekezlet), digitális (eredeti anyagok megosztása) és papíralapú (értekezlet emlékeztető, havi program kifüggesztése) eszközeivel. (SzMSz, AMI munkaterv 2017/18, interjúk)
4.3.14. Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés.
Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. (SzMSz, AMI munkaterv 2017/18)
4.3.15. Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek.
A művészeti iskola külön értekezleteket tart. Az értekezletek időpontját a munkaterv rögzíti. Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek. Az értekezletek összehívásának rendjét és jogosultságát az SzMSz szabályozza.
4.3.16. A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.
A művészei iskola munkatársai folyamatos és azonnali visszajelzést kapnak munkájukról. A munka értékelése 2-3 havonta a művészeti iskolai megbeszélésen, szóban történik. (Vezetői interjú és pedagógus interjú)
- Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
Nincs fejleszthető terület.
Kiemelkedő területek:
Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka. A művészeti intézményegység pedagógusai részt vesznek egymás óráin, folyamatosan megosztják tudásukat, tapasztalataikat egymással; közös projektekben vesznek részt, tanórán kívüli programokat, fellépéseket, táborokat szerveznek. Az együttműködés és a kommunikáció a művészeti iskola dolgozói között.
- Az intézmény külső kapcsolatai
5.1. Melyek az intézmény legfontosabb partnerei?
5.1.1.Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése.
Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése. Az SZMSZ és a Pedagógiai Program tartalmazza a külső partnerek azonosítását, kiemelve a kulcsfontosságú, szülői kapcsolatokat. (PP 19. o.)
5.1.2. A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára.
A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára. A művészeti iskola határon túli, erdélyi partnerrel is kapcsolatban áll. (Pedagógus interjú, AMI munkaterv és beszámoló)
5.2. Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?
5.2.3. Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik.
Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik. (SZMSZ, Munkaterv 2017/18, beszámolók, intézményi önértékelés)
5.2.4. Az intézmény terveinek elkészítése során megtörténik az érintett külső partnerekkel való egyeztetés.
Az intézmény terveinek elkészítése során megtörténik az érintett külső partnerekkel való egyeztetés: székhely és telephely általános iskola, fenntartó, alapítvány, szülők, Városi Művelődési Központ. A művészeti iskola csoportjai rendszeres résztvevői a város és a megye kulturális rendezvényeinek. Az SzMSz és a házirend a szülői közösség véleményezésével készül. (SzMSz 29. o., munkatervek, beszámolók, vezetői, pedagógus, szülői interjú)
5.2.5. Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése.
A kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése szóbeli visszajelzéssel történik. Szülői elégedettségmérésre az intézményi önértékelés keretében került sor. Az intézményi önértékelés fejleszthető területként jelöli a szülői elégedettségmérés hatékonyságának növelését, eredményeinek kiértékelését és visszacsatolását.
5.2.6. Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése.
A panaszkezelés kidolgozottsága nem jelenik meg a dokumentumokban.
5.3. Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?
5.3.7. Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek.
Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek. (Dokumentumok közzétételi záradékai, közzétételi lista, vezetői interjú, beszámolók, intézményi önértékelés)
5.3.8. Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú).
Az intézmény a helyben szokásos módon, az iskola honlapján és e-mailben, műsorok konferálásakor, szülői értekezleteken, nyílt órákon tájékoztatja külső partereit. Az intézményi önértékelés megállapítja, hogy a külső partnerekkel hatékony a kommunikáció. (PP 30. o., munkatervek, AMI beszámoló 2017, vezetői, szülői interjú)
5.3.9. A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.
A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. (Vezetői interjú)
5.4. Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)?
5.4.10. Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben.
Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben. A művészeti iskola vezetője kapcsolatot tart fenn a pápai művészeti szakgimnáziummal, más művészeti iskolákkal, szakmai szervezetekkel (pl.: Örökség Egyesület). Az AMI együttműködési megállapodással rendelkezik a Táncművészeti Egyetemmel. Fellépéseivel és rendezvényeivel kiemelkedő szerepet vállal a helyi kulturális életben. (SzMSz 23. o., munkaterv 2017/18, vezetői, pedagógus interjú)
5.4.11. A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken.
A pedagógusok és tanulók rendszeres és eredményes közreműködői a helyi , városi és megyei rendezvényeknek, fesztiváloknak. Nemcsak fellépnek ezeken az eseményeken, de a szervezésbe is bekapcsolódnak (pl.: városi néptánc-találkozó). (Beszámolók, vezetői, pedagógus, szülői interjú, honlap, különös közzététel)
5.4.12. Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve a díjakra történő jelölésekkel.
Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve a díjakra történő jelölésekkel. Pl.: Pro Comitatu-díj megyei kitüntetés, Pro Civitate az iskola alapítványának elismerése, Pro Mertis-díj a vezető és Szent-Gellért díj ezüst fokozata és pedagógus szakmai munkájának elismeréséül. (intézményi önértékelés, vezetői interjú)
- Az intézmény külső kapcsolatai
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
Szülői elégedettségmérés hatékonyságának növelése, eredményeinek kiértékelése és visszacsatolása. A panaszkezelés kidolgozottsága.
Kiemelkedő területek:
Az intézmény hazai és határon túli külső kapcsolati rendszere szerteágazó és eredményesen működik minden partner megelégedésére. A külső partnerekkel hatékony a kommunikáció. A művészeti iskola részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben. A pedagógusok és tanulók rendszeres és eredményes közreműködői a helyi , városi és megyei rendezvényeknek, fesztiváloknak. Nemcsak fellépnek ezeken az eseményeken, de a szervezésbe is bekapcsolódnak (pl.: városi néptánc-találkozó). A művészeti iskola vezetője kapcsolatot tart fenn a pápai művészeti szakgimnáziummal, más művészeti iskolákkal, szakmai szervezetekkel (pl.: Örökség Egyesület). Az AMI együttműködési megállapodással rendelkezik a Táncművészeti Egyetemmel.
- A pedagógiai munka feltételei
6.1. Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?
6.1.1. Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.
A pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, hiányosságait az intézmény a közös beszámolókban veszi számba és jelzi a fenntartó felé. A központi beszámoló mellékletét képező művészeti iskolai beszámoló összegzésében megjelenik a csoportbontáshoz, párhuzamos oktatáshoz szükséges plusz egy terem szükségessége, illetve az öltöző- és ruhatárgondok. Az intézményben felújítás és átalakítás folyik, amely a gondokat megoldja. (Beszámolók, Ami beszámoló 2017, helyszínbejárás)
6.1.2. Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait.
A felújítást és bővítést komoly tervezési folyamat előzte meg (vezetői interjú). Az AMI vezetők felelősek a művészeti iskola taneszköz-szükségletének biztosításáért, a kelléktár és jelmezfejlesztési terv elkészítéséért. (SzMSz 20.o) Az intézményi önértékelés kiemelkedő területként jelzi a fenntartó, a partnerek és munkatársak bevonásával történő folyamatos infrastruktúra fejlesztést. (Pl.: lábbelik, nyírségi ruha beszerzése). (AMI beszámoló 2017, Pedagógiai munka értékelése 2014/15)
6.2. Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának?
6.2.3. Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel.
A művészeti iskola nem rendelkezik külön ilyen tervvel. Az intézményben van lift, mozgáskorlátozott bejárat.
6.2.4. Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök.
Az AMI arra törekszik, hogy a megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök. (Intézményi munkatervek, beszámolók)
6.3. Milyen az IKT-eszközök kihasználtsága?
6.3.5. Az intézmény az IKT-eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő-oktató munkájában, az eszközök kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető.
Zenelejátszáshoz és eredeti anyagok bemutatásához rendszeresen használnak IKT eszközöket a nevelő-oktató munkában. A mozgásos tevékenység miatt interaktív táblát nem tudnak használni. Az IKT eszközhasználat nem dokumentált. (Intézményi önértékelés, pedagógusinterjú)
6.4. Hogyan felel meg a humánerőforrás az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?
6.4.6. Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás szükségletéről.
A művészeti iskola felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás szükségletéről. Jelenleg 4 fő főállású táncpedagógus és 2 óraadó látja a művészetoktatási feladatokat. A beiskolázási tervet a vezető készíti el a pedagógusok és az iskola szükségletei alapján, a nevelőtestület egyetértésével. Ez tartalmazza a művészeti iskola továbbképzéseit is. (Továbbképzési program, beiskolázási terv, intézményi önértékelés)
6.4.7. A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára.
A művészeti igazgatóhelyettesek feladata és felelőssége a humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt felmérni és jelezni. (SzMSz 20.o.) A művészeti iskola vezetője részt vesz a Továbbképzési program és éves beiskolázási terv elkészítésében. (SzMSz 20.o.) Szeretnék a következő tanévben a 2 fő óraadó néptánctanárt egy megfelelő végzettségű főállásúval felváltani. (Vezetői interjú)
6.4.8. A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap.
A tanórán túli kötött munkaidő feladatainak elosztásánál az intézményvezető biztosítja az arányos és egyenletes terhelést. (SzMSz 8. o.) A művészeti iskola éves munkatervei, amely felelősökre lebontva tartalmazza a feladatokat, a szakértelem figyelembe vételével készültek. (Éves munkaterv 2016/17, 2017/18) Az egyenletes terhelés azonban nem mindig nem valósul meg. Az igazgatóhelyettes és tagintézmény-vezető nagyobb részt vállalnak. (Pedagógus interjú)
6.4.9. A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak.
A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak. A 4 főállású néptánc-pedagógus, 1 fő énektanár, 2 fő óraadó látja el az oktató-nevelő munkát. (AMI Beszámoló 2017) A 2 fő néptáncoktatói végzettséggel rendelkező óraadó tanítót szeretnék a következő tanévben néptáncszakos egyetemi hallgató gyakornokkal felváltani. (Vezetői interjú)
6.4.10. Az intézmény pedagógus-továbbképzési programját az intézményi célok és szükségletek, az egyéni életpálya figyelembe vételével alakították ki.
A művészeti iskola az általános iskolával közös pedagógus-továbbképzési programmal rendelkezik. A program a munkatársak bevonásával, az intézményi szükségletek és az egyéni életpálya figyelembe vételével készül. (Munkaterv 17/18, továbbképzési program célkitűzése, intézményi önértékelés.)
6.4.11. A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira.
A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira. A művészeti iskola vezetői (intézményvezető-helyettes, telephelyvezető) rendelkeznek közoktatás-vezetői szakvizsgával. (Intézményi önértékelés, beszámoló 2017)
6.5. Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz?
6.5.12. Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében.
Kis tantestület lévén az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében, tervezi és irányítja a művészeti iskola működését. (Interjúk, intézményi önértékelés)
6.5.13. Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik.
Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a keresztény, hagyománytisztelő és hagyományápoló közös értékrend jellemzi. (PP, intézményi önértékelés, interjúk)
6.5.14. Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző.
Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző. Ezt bizonyítják a tanórán kívüli programok, fellépések. (Munkatervek, beszámoló 2017, rendezvényterv 2017/18)
6.5.15. Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül.
Az újonnan megismert tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat saját gyakorlatukban hasznosítják és a gyakorlati, közös munkában egymásnak továbbadják. Tudásukat, amíg a veszprémi pedagógiai intézet működött, továbbképzés formájában az intézményen kívül is megosztották. (Pedagógus interjú)
6.6. Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája?
6.6.16. Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka részét képezik.
Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka részét képezik. Az intézmény a néptáncoktatás terén nagy hagyományokkal rendelkezik, 1972 óta tanítanak néptáncot. A PP felsorolja a hagyományos programokat, a különös közzétételi lista külön címszó alatt szerepelteti a művészeti iskola hagyományait, a munkatervek és beszámoló konkrétan tartalmazzák az AMI hagyományos programjait: Gála, folklórismereti feladatmegoldó verseny, tábor, karácsony, nyílt nap). (PP, AMI beszámoló 2017, AMI munkatervek 16/17, 17/18, intézményi önértékelés)
6.6.17. Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére.
Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére. A pedagógusok, jelmeztárosok és szülők tevékenyen részt vesznek a hagyományok ápolásában (pl.: karácsony, nyílt nap, gála, táncház). (Munkaterv 17/18) A művészeti iskola hagyományos programjai részét képezik az intézmény életének. (Közös munkatervek, beszámolók)
6.7. Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás?
6.7.18. A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak.
A vezetők felelősségének és hatáskörének meghatározása az SzMSz-ben egyértelmű, a pedagógusok és jelmez-és viselettárosok felelősség- és hatáskörének meghatározását a munkaköri leírások tartalmazzák. Az eredményekről a pedagógusok 2-3 havonta értekezleten szóban, év végén beszámoló formájában a művészeti iskola vezetői írásban számolnak be. (SzMSz, vezetői interjú, AMI Beszámoló 2017)
6.7.19. A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik.
A feladatmegosztás a szakértelem alapján történik. Az SzMSz-ben, munkatervekben és rendezvénytervben egyértelműen meghatározzák a feladatokat és felelősöket. (SzMSz, AMI munkatervek, AMI rendezvényterv 2017/18) Az egyenletes terhelés nem valósul meg. Az igazgatóhelyettes és tagintézmény-vezető nagyobb részt vállal. (Pedagógus interjú)
6.7.20. A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SZMSZ) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását.
A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SZMSZ 18. o.) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását. (SzMSz, Beszámoló 2016, 2017)
6.8. Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe (és milyen témákban), valamint a fejlesztésekbe?
6.8.21. Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés-előkészítésbe történő bevonása – képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján.
A szülők, diákok és munkatársak bevonása döntés-előkészítésbe a jogszabályi előírások alapján megtörténik, ami az iskola egészére vonatkozik. (SzMSz, PP, továbbképzési program legitimációs záradékai) A munkatársak ötleteit (pl. új célok, programok) a vezető koordinálja és megpróbálja a feltételeket megteremteni. (Vezetői interjú)
6.8.22. Ennek rendje kialakított és dokumentált.
Ennek rendje kialakított és működő (intézményi önértékelés), a művészeti iskola dokumentumaiban azonban nem tükröződik. (AMI munkaterv, beszámoló)
6.9. Milyen az intézmény innovációs gyakorlata?
6.9.23. Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést.
Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal, ötletekkel segítik a fejlesztést (pl. hagyományteremtés, tanórához kapcsolódó programok, táborok, közösségi programok). A vezető ezeket koordinálja, lehetőség szerint megteremti a feltételeket a megvalósításhoz. (Vezetői interjú)
6.9.24. Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra.
Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra (pl. folklórismereti verseny, táncház, játszóház, kézműves foglakozások). (Pedagógusinterjú)
6.9.25. A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés.
A művészeti iskola tanárai folyamatosan részt vesznek egymás foglalkozásian, így a tudásmegosztás, jó gyakorlatok átadása a gyakorlatban történik. (pl: népi játékok módszertana, mozgásfejlesztés, egyensúlyfejlesztés). (Pedagógusinterjú)
- A pedagógiai munka feltételei
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
A mozgásos tevékenység miatt interaktív táblát a tánctermekben nem tudnak használni, pedig az eredeti anyagok bemutatásához, a tánctörténet és folklórismeret tantárgyak tanításához használata indokolt lenne. A vezetők és pedagógusok között az egyenletes terhelés fokozottabb megvalósítása.
Kiemelkedő területek:
A partnerek (fenntartó, intézményvezetés, szülők, külső partnerek, alapítvány) és munkatársak bevonásával történő folyamatos infrastruktúra- (új próbaterem, öltözők, tanári, jelmeztár kialakítása) és eszközfejlesztés (Pl.: lábbelik, ruha beszerzése). Az intézmény a néptáncoktatás terén nagy hagyományokkal rendelkezik, 1972 óta tanítanak néptáncot. Az egész intézmény számára fontosak a művészeti iskola hagyományai, amik megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka részét képezik. A pedagógiai program felsorolja a hagyományos programokat, a honlapon megtalálható különös közzétételi lista külön címszó alatt szerepelteti a művészeti iskola hagyományait: gála, folklórismereti feladatmegoldó verseny, magyarországi és erdélyi tábor, karácsony, nyílt nap, játszóház.
- A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés
7.1. Hogyan jelennek meg a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban meghatározott célok a pedagógiai programban?
7.1.1. Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban foglaltakkal.
Az intézmény pedagógiai programja koherens a NAT és az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja (27/1998. MKM rendelet) szabályozó dokumentumban foglaltakkal. A helyi tanterv mind a kifutó, mind a felmenő rendszerű követelményt és tananyagot tartalmazza. Az intézményi önértékelés kiemelkedőnek tekinti a jogszabályok szerinti, törvényes működést. (PP 61-76. o., Helyi tanterv)
7.1.2. A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait.
A művészeti iskola a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait: a néptánc megszerettetése, tehetséggondozás, hagyományápolás, pályaorientáció. (PP 27. o., Helyi tanterv 62. o.)
7.2. Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása?
7.2.3. Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását.
Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását. Ezt nevelőtestületi értekezleteken szóban, beszámolókban írásban összegzi. (Munkatervek, beszámolók, AMI beszámoló 2017, eredmények, vezetői interjú)
7.2.4. Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül.
Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben, az intézményi önértékelés fejlesztési tervében, a rendezvénytervben rögzítésre kerül. A tevékenységi tervek kidolgozatlanok, viszonyuk a teljes iskola munkatervéhez a dokumentációban tisztázatlan. (Munkatervek, AMI munkatervek, rendezvényterv)
7.2.5. A tervek nyilvánossága biztosított.
A SzMSZ, és PP az igazgatói irodában és a könyvtárban megtekinthetők. A szabályozó dokumentumok, a különös közzététel, az éves rendezvényterv a honlapon megtalálható. (SzMSz 29. o., PP, honlap)
7.2.6. A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók.
A tevékenységi tervek kidolgozatlanok. A központi munkatervben a művészeti iskola feladataiból csak néhány elem (rendezvény, értekezlet) jelenik meg. Az AMI munkatervek csak a feladatot és felelősöket határozzák meg. Ellenőrzési tervet nem tartalmaz. Az intézményi önértékelés intézkedési terve nem állt rendelkezésre.
7.2.7. A humán erőforrás képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak.
A továbbképzési program tartalmazza a továbbképzés prioritásait: pedagógiai programhoz igazodó képzések, szakvizsga. A pedagógusok szakmai tudása magas, ők tartanak továbbképzéseket. Az óraadó pedagógusok helyett néptánc-pedagógus végzettségű gyakornokot szeretnének alkalmazni, akinek az MA-s képzése folyamatban van. (Továbbképzési program, vezetői interjú)
7.2.8. A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató papír alapú és digitális tankönyvek, segédanyagok kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik.
A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató eszközök, a digitális segédanyagok (pl.: eredeti anyagok) kiválasztása és alkalmazása a néptánc specialitásának megfelelően, rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik. A pedagógusok feladatlapokat készítenek a folklórismeret tantárgyhoz. Digitális tábla még nincs. (Intézményi önértékelés, helyszínbejárás)
- A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés
A kompetencia értékelése:
Fejleszthető területek:
A tevékenységi tervek (AMI munkaterv, ellenőrzési terv, önértékelési terv) részletesebb és pontosabb kidolgozása, a feladatok mellett a határidők és felelősök megjelölés.
Kiemelkedő területek:
A helyi tantervben és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés. Jogszabályoknak megfelelő, törvényes működés. Az intézmény pedagógiai programja koherens a Köznevelési törvény, a NAT és az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja (27/1998. MKM rendelet) szabályozó dokumentumban foglaltakkal.
| Végzettség | Szakképzettség | Tanított tantárgy, ill. munkakör |
| főiskola | ének – történelem szakos tanár | ének, történelem |
| főiskola | tanító, hitoktató, közoktatási vezetői szakvizsga | tanító, hittan, intézményvezető- helyettes |
| főiskola | tanító,könyvtár szakkollégium | könyvtáros tanító |
| főiskola | orosz-angol szakos tanár | angol |
| főiskola | tanító, katolikus hitoktató | tanító, hittan |
| főiskola | művelődésszervező és magyar nyelv és irodalom szakos tanár | magyar nyelv és irodalom, napközi |
| főiskola | tanító, rajz szakkollégium | GYED |
| főiskola | tanító, angol szakkollégium | GYED |
| főiskola | tanító, rajz szakkollégium | tanító |
| főiskola | testnevelés szakos tanár | testnevelés |
| főiskola | matematika – német szakos tanár | matematika, német, matematika munkaközösség-vezető |
| főiskola | táncpedagógus, közoktatási vezetői szakvizsga | népi játék, néptánc, népzene, folklórismeret, intézményegység-vezető helyettes |
| főiskola | testnevelés – földrajz szakos tanár, közoktatási vezetői szakvizsga | intézményvezető, testnevelés, tanügy-igazgatási szakértő |
| főiskola | technika – fizika szakos tanár | technika, fizika |
| egyetem | földrajz- történelem szakos tanár | természetismeret, földrajz, történelem |
| főiskola | tanító, katolikus hitoktató | tanító |
| főiskola | tanító, magyar nyelv és irodalom műveltségi terület | napközi |
| egyetem | informatika szakos tanár fejlesztőpedagógus, közoktatási vezetői szakvizsga, gyógypedagógus, pszichopedagógus | informatika, fejlesztés, tanügy-igazgatási szakértő, reál munkaközösség vezető |
| egyetem | történelem szakos tanár, katolikus hittanár | hittan, hon- és népismeret |
| főiskola | fizika – matematika – francia szakos tanár | matematika, francia |
| főiskola | ének-zene tanár, katolikus hittanár | hittan, ének, hittan munkaközösség vezető |
| főiskola | tanító, ének-zene műveltségterület | GYED |
| főiskola | tanító, ének szakollégium | napközi |
| egyetem | magyar nyelv és irodalom szakos tanár, nyelv- és beszédfejlesztő tanár | magyar, fejlesztés |
| főiskola | katekéta-lelkipásztori munkatárs | napközi |
| egyetem | angol-német szakos tanár | napközi, német |
| főiskola | tanító, német idegen nyelvi műveltségi terület | tanító, német |
| főiskola | tanító, népművelés szakkollégium, közoktatási vezetői szakvizsga | tanító, alsós munkaközösség-vezető |
| főiskola | tanító, pedagógia és technika szakkollégium | tanító |
| főiskola | orosz – angol szakos tanár | angol |
| főiskola | református hittanoktató | hitoktató, napközi |
| egyetem | tánctanár, magyar – történelem szakos tanár, közoktatási vezetői szakvizsga | történelem, néptánc, folklórismeret, intézményegység-vezető, tanügy-igazgatási szakértő |
| egyetem | magyar nyelv és irodalom szakos tanár | GYED |
| egyetem | matematika – kémia szakos tanár | matematika, kémia, osztályfőnöki munkaközösség vezető |
| főiskola | tanító, rajz szakkollégium | tanító |
| egyetem | biológia-testnevelés szakos tanár | testnevelés |
| főiskola | német – orosz szakos tanár, közoktatási vezetői szakvizsga | német, idegen nyelvi munkaközösség-vezető |
| főiskola | történelem szakos tanár, népművelő | napközi, napközis munkaközösség-vezető |
| főiskola | tanító, ének-zene szakkollégium, szakvizsgázott pedagógus fejlesztő, differenciáló pedagógia területen | tanító, fejlesztés |
| főiskola | magyar – történelem szakos tanár | napközi, magyar |
| főiskola | biológia – földrajz szakos tanár, közoktatási vezetői szakvizsga | biológia, intézményvezető- helyettes |
| egyetem | matematika- történelem szakos tanár, közoktatási vezetői szakvizsga | matematika, történelem |
| egyetem | magyar szakos tanár, néprajz szakos bölcsész, evangélikus hittanár | magyar, hittan, magyar munkaközösség vezető |
| főiskola | tanító, rajz szakkollégium | napközi, rajz |
| főiskola | tanító, ember és társadalom műveltségi terület, református hittanoktató | GYED |
| egyetem | biológia-földrajz- testnevelés szakos tanár, közoktatási vezetői szakvizsga | testnevelés, természetismeret, biológia |
| főiskola | táncpedagógus | népi játék, néptánc, népzenei ismeret, folklórismeret, tánctörténet |
| főiskola | tanító, népművelés szakkollégium, közoktatási vezetői szakvizsga | napközi, tanító |
| Feladatkör | Iskolai végzettség | Szakképzettség |
| iskolatitkár | egyetem | gazdasági agrármérnök |
| pedagógiai asszisztens | szakközépiskolai érettségi | bútorasztalos, famegmunkáló |
| rendszergazda | érettségi | informatikai hálózattelepítő és üzemeltető |
| jelmez- és viselettáros | érettségi | pénzügyi-számviteli ügyintéző |
| jelmez- és viselettáros | főiskola | tanító |
| iskolatitkár | érettségi | mérlegképes könyvelő |
| gazdasági vezető | érettségi | államháztartási könyvelő |
| ügyintéző | érettségi | |
| ügyintéző | érettségi | pénzügyi-számviteli ügyintéző |
| karbantartó, udvaros | szakmunkásképző intézet | kőműves |
| karbantartó, udvaros | szakmunkásképző intézet | géplakatos |
| karbantartó, takarító | érettségi | könnyűgépkezelő, számítógép-kezelő |
| takarító | érettségi | képesített könyvelő, vállalati tervező, statisztikus |
| takarító | 8 általános | |
| takarító | 8 általános | |
| takarító | 8 általános | |
| takarító | 8 általános |
| évfolyam | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | |
| matematika | 6. évfolyam | 1556 | 1507 | 1543 | 1528 | 1568 | 1484 | 1560 |
| 8. évfolyam | 1705 | 1557 | 1630 | 1610 | 1703 | 1711 | 1693 | |
| szövegértés | 6. évfolyam | 1633 | 1517 | 1602 | 1566 | 1579 | 1641 | 1631 |
| 8. évfolyam | 1672 | 1569 | 1647 | 1710 | 1717 | 1728 | 1635 |
| évfolyam | 2015 | 2016 | 2017 | |||||
| matematika | 6. évfolyam | 1534 | 1603 | 1627 | ||||
| 8. évfolyam | 1627 | 1708 | 1710 | |||||
| szövegértés | 6. évfolyam | 1634 | 1681 | 1657 | ||||
| 8. évfolyam | 1675 | 1721 | 1737 |
| tanév | év végi tanulólétszám | évfolyamismétlők száma |
| 2010/11. | 320 | 1 fő |
| 2011/12. | 328 | 2 fő |
| 2012/13. | 357 | 1 fő |
| 2013/14. | 368 | 0 fő |
| 2014/15. | 368 | 1 fő |
| 2015/16. | 386 | 2 fő |
| 2016/2017. | 387 | 1 fő |
| 2017/2018. | 388 | 0 fő |
- osztály
| SZAKKÖR | IDŐPONT |
| I. nyelvi szakkör | szerda 7. óra |
- osztály
| SZAKKÖR | IDŐPONT |
| I. nyelvi szakkör | csütörtök 7. óra |
| énekkar | hétfő 8. óra |
- osztály
| SZAKKÖR | IDŐPONT |
| I. nyelvi szakkör | kedd 5. |
| csütörtök 5. óra | |
| énekkar | hétfő 8. óra |
- osztály
| SZAKKÖR | IDŐPONT |
| énekkar | hétfő 8. óra |
| kosárlabda | péntek 8. 9. óra |
- osztály
| SZAKKÖR | IDŐPONT |
| 2. idegen nyelv: angol (heti 2) | hétfő 6.ó.
csütörtök 6.ó.
|
| 2. idegen nyelv: német (heti 2) | |
| 2. idegen nyelv: francia (heti 2) | |
| kézműves szakkör (heti 2) | kedd 8. ó. |
| rajz szakkör (heti 1) | kedd 10 óra |
| öko szakkör | csütörtök 8. ó. |
| MINDENNAPOS TESTNEVELÉS | —————————— |
| DSE foci (heti 2) | hétfő 8-9. ó.
|
| DSE kosárlabda (heti 1) | péntek 8. ó. |
| gyógytestnevelés (heti 2) | kedd 0. óra
szerda 9. óra |
| délutáni testnevelés (heti 2) | kedd 9. ó.
csütörtök 9. ó. |
- osztály
| SZAKKÖR | IDŐPONT |
| rajz szakkör | kedd 10. óra |
| 2. idegen nyelv: angol (heti 2) | kedd 6. óra
péntek 6. óra |
| 2. idegen nyelv: német (heti 2) | |
| 2. idegen nyelv: francia (heti 2) | |
| kézműves szakkör (heti 2) | kedd 8. ó. |
| öko szakkör | csütörtök 8. ó. |
| MINDENNAPOS TESTNEVELÉS | ————————– |
| DSE foci (heti 2) | hétfő 8- 9. ó. |
| délutáni testnevelés (heti 2) | kedd 9. ó.
csütörtök 9. ó. |
| gyógytestnevelés (heti 2) | péntek 0. ó.
péntek 5. óra, csütörtök 6. óra |
| DSE kosárlabda ( heti 1) | péntek 8. ó. |
- osztály
| SZAKKÖR | IDŐPONT |
| 2. idegen nyelv: angol (heti 2) | hétfő 8. óra
szerda 8. óra |
| 2. idegen nyelv: német (heti 2) | |
| 2. idegen nyelv: francia (heti 2) | |
| rajz szakkör | kedd 10 óra |
| tehetséggondozó német szakkör | csütörtök 8. ó. |
| tehetséggondozó angol szakkör | csütörtök 8. ó. |
| öko szakkör | csütörtök 8. ó. |
| MINDENNAPOS TESTNEVELÉS | ————————– |
| DSE foci | kedd 10. óra
csütörtök 10 óra |
| délutáni testnevelés | kedd 9. ó.
csütörtök 9. ó. |
| DSE kosárlabda | csütörtök 8-9. ó. |
| gyógytestnevelés (heti 2) | kedd 0. ó.(táncosok) péntek 0.ó. , szerda 8. ó .óra |
- osztály
| SZAKKÖR | IDŐPONT |
| 2. idegen nyelv: angol (heti 2) | szerda 9. óra
csütörtök 9.óra |
| 2. idegen nyelv: német (heti 2) | |
| 2. idegen nyelv: francia (heti 2) | |
| tehetséggondozó német szakkör | kedd 8.óra |
| tehetséggondozó angol szakkör | csütörtök 8.óra |
| felvételi előkészítő 1. félévben: magyar (heti 1) | hétfő 8.óra |
| felvételi előkészítő 1. félévben: matematika (heti 1) | szerda 8.óra |
| rajz szakkör | kedd 10 óra |
| öko szakkör | csütörtök 8.ó. |
| MINDENNAPOS TESTNEVELÉS | ————————————— |
| délutáni testnevelés | kedd 9. ó.
csütörtök 9. ó. |
| DSE foci | kedd 10. óra
csütörtök 10. óra |
| gyógytestnevelés (heti 2) | kedd 0. ó. szerda 9. óra |
Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái
A tanulók írásbeli beszámoltatásának háromféle formáját használjuk:
- házi feladat
- felelet értékű írásbeli dolgozat
- témazáró dolgozat
A pedagógiai munkánk során hangsúlyt kell fektetnünk az írásbeliség és szóbeliség helyes arányára.
Házi feladat:
- A házi feladat szolgálja a tanévben megtanultak begyakorlását (pl. matematika, nyelvek).
- Gyűjtőmunka
- A tanórára történő felkészülés, a tanultak kiegészítésére szolgáló házi feladat
A házi feladat mennyiségénél figyelembe kell venni az egyenletes terhelés elvét, megadva a tanuló pihenésének lehetőségét.
Felelet értékű írásbeli dolgozat:
Dolgozat lehet egész órán, ill. annak egy részén kidolgozott írásbeli munka. Az írásbeli munka lehet:
- információs jellegű,
- a téma egy részét lezáró jellegű,
- felelet jellegű.
Témazáró dolgozat:
- A tananyag egy egységét, témáját lezáró dolgozat írásának idejét a nevelő előre közli a diákokkal.
- Naponta 2 témazárónál több nem íratható. Egyeztetés esetén előnyt élvez az alacsonyabb óraszámú tantárgy a magasabb óraszámú tantárggyal szemben.
- A témazáró dolgozatot 2 héten belül ki kell javítani, az érdemjegyeket értékeléssel egybekötve a tanulóval, ill, ellenőrző útján a szülővel közölni kell.
Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai
A tanóra szervezésénél, a felkészülésnél a legfontosabb szempont a tananyag órai feldolgozása, ill. az erre épülő tanórán kívüli felkészülés helyes arányának meghatározása. A tanórát úgy kell szervezni, hogy az otthoni tanulás csak az órán elhangzottak elmélyítését szolgálják.
Az általános iskolában tananyag teljesen önálló feldolgozására lehetőleg ne kerüljön sor.
A délelőtti tanórák során adott házi feladatok – melyek tartalmazzák az írásbeli és a szóbeli feladatokat egyaránt – időkerete nem haladhatja meg egy átlagos képességű tanulónál a napközis tanóra időtartamát (másfél – két óra).
Felső tagozatban tantárgyanként átlagosan fél vagy maximum háromnegyed órát célszerű szánni a felkészülésre. Ez az időkeret a szóbeli és írásbeli feladatok megoldására együttesen értendő.
A napköziben ill., az esetlegesen szerveződő tanulószobai foglalkozásokon kötelező minden tanuló írásbeli munkáját ellenőrizni, az esetleges hibák kijavítását elvégezni.
A tanulmányok alatti vizsgák szabályozásáról a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletének 64-73§ rendelkezik. Helyben szabályozandók a vizsga részei, követelményei és az értékelés.
A tanulmányok alatti vizsgákat az iskolában, vagy külön kérésre a Kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottság előtt lehet tenni.
A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
- A tanulmányok alatti vizsgák fajtái és időpontjai:
1.1. Osztályozó vizsga: a tanulónak a félévi és tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie, ha
- felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,
- tanulmányait magántanulóként folytatja,
- engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
- a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, (összesen 250 órát meghaladó hiányzás, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékánál többet mulasztott).
Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet.
Osztályozó vizsga évente két vizsgaidőszakban tehető: május15- június15.
augusztus15-szeptember15.
Az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga konkrét időpontját az igazgató jelöli ki. A vizsga pontos napjáról a vizsgázó, illetve a szülő minimum a vizsga napja előtt hat héttel értesítést kap. Egy vizsgaidőszakban legfeljebb két évfolyam tananyagából tehető osztályozóvizsga.
Az osztályozóvizsga letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozóvizsgára jelentkezés kérelmét írásban, a tavaszi vizsgaidőszakra március15-ig, az őszire pedig június15-ig kell az igazgatójának címezve beadni.
Az osztályozó vizsga követelményeit az iskola nevelőtestület határozza meg,és erről a tanuló a vizsga előtt minimum hat héttel írásbeli tájékoztatást kap.
Az osztályozóvizsga helye az az iskola, amelyikkel a tanuló jogviszonyban áll.
1.2. Különbözeti vizsga: Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az intézmény a különbözeti vizsga letételét.
Ugyancsak különbözeti vizsgát kell tenni a nem tanult tantárgyakból is. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.
Legfeljebb három tantárgyból tehető különbözeti vizsga. Különbözeti vizsgát tanév közben is lehet tenni, a vizsga konkrét időpontját az igazgató jelöli ki.
1.3.Javítóvizsga: a tanulónak javítóvizsgán kell számot adni tudásáról, ha
- tanév végén legfeljebb három tantárgyból- elégtelen osztályzatot kapott,
- a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le,
- az osztályozó vagy különbözeti vizsgán elégtelen osztályzatot kapott.
A javítóvizsga letételére az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban kell vizsgaidőszakot kijelölni. A vizsga időpontjáról és a vizsgakövetelményekről legkésőbb a tanévzáró ünnepség időpontjáig az osztályfőnök a szaktanár segítségével tájékoztatja a tanulót. A vizsga kezdete előtt legalább három héttel az iskola igazgatója írásban is értesíti a szülőt vagy nagykorú tanuló esetén a tanulót a vizsga időpontjáról és anyagáról. A vizsgaidőpontot a helyben szokásos módon is (hirdetmény kifüggesztése, honlapon való megjelentetés stb.) közzé teszi.
1.4. Pótló vizsga: amennyiben a tanuló az osztályozó, különbözeti vagy javítóvizsgáról igazoltan távol marad, pótló vizsgát tehet. A pótló vizsgát lehetőleg ugyanabban a vizsgaidőszakban kell letenni. Pótló vizsgát csak az elmaradt vizsgarészekből kell tenni.
- A vizsgák követelménye, részei, az értékelés rendje
A vizsgák követelményrendszerét az adott munkaközösség határozza meg az elfogadott Pedagógia Program, Helyi Tanterv alapján. A javító, osztályozó és különbözeti vizsgák anyaga lefedi az egész tanév tananyagát. A követelményrendszer egységes, független a letenni kívánt vizsga fajtájától. A követelmények írásbeli, szóbeli, esetleg gyakorlati részből állnak.
| Írásbeli | Szóbeli | Gyakorlati | |
| Magyar nyelv és irodalom | X | X | |
| Matematika | X | X | |
| Történelem | X | X | |
| Idegen nyelv | X | X | |
| Informatika | X | X | |
| Biológia | X | ||
| Fizika | X | ||
| Természetismeret | X | ||
| Földünk és környezetünk | X | ||
| Kémia | X | ||
| Ének-zene | X | X | |
| Testnevelés | X | ||
| Rajz és vizuális kultúra | X | ||
| Hon- és népismeret | X | ||
| Technika és életvitel | X | ||
| Hittan | X | ||
| Mozgókép és médiaismeret |
A tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgy munkaközössége által elfogadott értékelési rendszer szerint történik.
- A tanulmányok alatti vizsgák szervezésének alapelvei
A vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni, a vizsgabizottság az iskolapedagógusaiból áll. Amennyiben lehetséges a vizsgabizottság tagjai közül legalább ketten legyenek jogosultak az adott tantárgy tanítására.
Az írásbeli maximális ideje vizsgatárgyanként legfeljebb 60 perc. Egy napon legfeljebb 3 írásbeli vizsgát lehet megtartani, a vizsgák között pihenőidővel. Az írásbeliről jegyzőkönyv készül.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó legalább 10 perccel a meghirdetett vizsgakezdés előtt érkezik meg. A vizsgabizottság jelenlétében legalább 30 perc felkészülési idő után önállóan felel. A szóbeli feleltetés időtartama nem lehet több 15 percnél.
A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetni. Az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik legkésőbb az utolsó vizsgát követő napon.
A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a 68§ alapján járunk el.
|
|
A | B | C |
| 1. | 20 | 19 | |
| 2. | 13 | 17 | |
| 3. | 20 | 22 | |
| 4. | 28 | 28 | |
| 5. | 22 | 22 | |
| 6. | 28 | 27 | |
| 7. | 21 | 24 | 23 |
| 8. | 26 | 27 |
Az alapfokú művészeti iskolai közzétételi lista tartalmazza még:
| Végzettség | Szakképzettség | Tanított tantárgy, ill. munkakör |
| 1. néptánc pedagógus mester szakon | okleveles néptánc pedagógus | néptánc
intézményegység-vezető |
| 2. néptánc pedagógus | néptánc pedagógus | néptánc
intézményegység-vezető helyettes |
| 3. néptánc pedagógus | néptánc pedagógus | néptánc szakmai tantárgyat tanító pedagógus |
| 4. néptáncos, próbavezető | néptáncos, próbavezető | néptánc szakmai tantárgyat tanító pedagógus |
| 6. ének tanár | ének-zene tanár | óraadó pedagógus: népzenei ismeretek |
| 1. kellék- és jelmeztáros félállásban | főiskola | tanító |
| 2. kellék- és jelmeztáros félállásban | középiskola | gazdasági-számviteli ügyintéző |
| 2006/2007. | 2007/2008. | 2008/2009. | 2009/2010. | 2010/2011. | 2011/2012. |
| Előkép. 1.
Alapfok 1. Alapfok 2. Alapfok 3. Alapfok 4. Alapfok 5. |
Előképz.1. Alapfok 1.
Alapfok 2. Alapfok 3. Alapfok 4. Alapfok 5. Alapfok 6. |
Előkép. 1. Előkép. 2. Alapfok 1. Alapfok 2. Alapfok 3. Alapfok 4. Alapfok 5. Továbbk. 7. | Előkép. 1. Alapfok 1. Alapfok 2. Alapfok 3. Alapfok 4. Alapfok 5. Alapfok 6. | Előkép. 1. Alapfok 1. Alapfok 2. Alapfok 3. Alapfok 4. Alapfok 5. Alapfok 6. | Előképző 1.
Alapfok 1. Alapfok 2. Alapfok 3. Alapfok 4. Alapfok 5. Alapfok 6. Továbbk. 7. |
| 2012/2013. | 2013/2014. | 2014/2015. | 2015/2016. | 2016/2017. | 2017/2018. |
| Előkép. 1. Alapfok 1. Alapfok 2. Alapfok 3. Alapfok 4. Alapfok 5. Alapfok 6. Továbbk. 7. Továbbk. 8. | Előkép. 1. Alapfok 1. Alapfok 2. Alapfok 3. Alapfok 4. Alapfok 5. Alapfok 6. Továbbk. 7. Továbbk. 8. Tovább.10. | Előkép. 1. Előkép. 2. Alapfok 2. Alapfok 3. Alapfok 4. Alapfok 5. Alapfok 6. Továbbk.7. Továbbk. 8. Továbbk. 9. Továbbk.10. | Előkép. 1. Előkép. 2. Alapfok 1.
Alapfok 3. Alapfok 4. Alapfok 5. Alapfok 6. Továbbk.7. Továbbk. 8. Továbbk. 9. Továbbk.10. |
Előkép. 1. Előkép. 2. Alapfok 1.
Alapfok 2. Alapfok 3. Alapfok 4. Alapfok 5. Alapfok 6. Továbbk.7. Továbbk. 8. Továbbk. 9. Továbbk.10. |
Előkép. 1. Előkép. 2. Alapfok 1.
Alapfok 2. Alapfok 3. Alapfok 4. Alapfok 5. Alapfok 6. Továbbk.7. Továbbk. 8. Továbbk. 9. Továbbk.10. |
| 2018/2019. | |||||
| Előkép. 1. Előkép. 2. Alapfok 1.
Alapfok 2. Alapfok 3. Alapfok 4. Alapfok 5. Alapfok 6. Továbbk.7. Továbbk. 8. |
2008. máj. 3.: .: Balatonfűzfő, Megyei Gyermek Néptánc Fesztivál
2008. máj. 11.: Magyarpolány, „Bakony Virágai” megyei szólótáncverseny
2008. máj. 11.: Magyarpolány, Bakony Fesztivál
2008. máj. 17.: Ajka, Örökség Országos Néptánc Fesztivál regionális bemutató
2008. júl. 3-7.: Szlovénia, Piran, Nemzetközi Mediterrán Néptánc Fesztivál
2008. szept. 13.: Mátraverebély, Zarándoklaton kulturális bemutató
2008. szept. 18-19.: Szekszárd, Örökség Gyermek Néptánc Fesztivál
2008. okt. 3.: Veszprém, Nemzetközi Gyermek Művészeti Fesztivál
2008. okt. 24-26.: Németország, Passau, Művészeti Fesztivál
2009. febr. 15.: Budapest, Örökség Gyermektánc Antológia
2009. márc. 21.: Székesfehérvár, Országos Néptánc Tanulmányi Verseny szólótánc, regionális verseny
2009. ápr. 25. Ajka, Örökség Országos Néptánc Fesztivál megyei bemutató
2009. máj. 9.: Oroszlány, Örökség Országos Néptánc Fesztivál regionális bemutató
2009. máj. 16.. Várpalota, „Bakony Virágai” megyei szólótáncverseny
2009. jún. 26-27.: Gyula, Örökség Gyermek Néptánc Fesztivál
2010. márc. 21.: Veszprém, Örökség Országos Néptánc Fesztivál megyei bemutató
2010. máj. 14.: Székesfehérvár, Örökség Országos Néptánc Fesztivál regionális bemutató
2010. máj. 23.: Magyarpolány, „Bakony Virágai” megyei szólótáncverseny
2010. szept. 17-18.: Szekszárd, Örökség Gyermek Néptánc Fesztivál
2011. június 12.: Magyarpolány, „Bakony Virágai” megyei szólótáncverseny
2012. ápr. 20.: Székesfehérvár, Országos Szólótáncverseny, regionális verseny
2013. aug. 3-10.: Szerbia (Bezdán) – „Hármastalálkozó” Néptánc Fesztivál
2015. márc. 7.: Szekszárd – Tóth Ferenc Országos Koreográfia Verseny – bronz minősítés
2016. márc. 13.: Székesfehérvár – Országos Néptánc Tanulmányi Verseny
2018. máj. 12.: Tatabánya, Örökség Országos Néptánc Fesztivál regionális bemutató – kiemelt arany minősítés, lehetőség az antológián való szereplésre
2009. máj. 9.: Oroszlány, Örökség Országos Néptánc Fesztivál regionális bemutató – 1 csoport jutott tovább országos fesztiválra
2010. márc. 21.: Veszprém, Örökség Országos Néptánc Fesztivál megyei bemutató – 3 csoport jutott tovább a regionális bemutatóra
2010. máj. 14.: Székesfehérvár, Örökség Országos Néptánc Fesztivál regionális bemutató – 1 csoport jutott tovább országos fesztiválra
2010. máj. 23.: Magyarpolány, „Bakony Virágai” megyei szólótáncverseny – 2 általunk nevezett táncosból 1 táncos szólótáncos díjat kapott
2011. május 11.: városi népdaléneklési verseny, Veszprém – 2 első, 2 második, 1 harmadik helyezés és egy különdíj
2011. május 20.: megyei népdaléneklési verseny, Pétfürdő – kiváló elismerő oklevél 1 főnek
2011. május 21.: Ajka, Örökség Országos Néptánc Fesztivál regionális bemutató
2011. szeptember 10.: Balatonfüred, gyermek néptáncfesztivál
2011. november 12.: Megyei Kamara Néptánc Fesztivál, Homokbödöge
2012 április 28.: Várpalota – „Bakony Virágai” megyei szólótáncverseny- 1 szólótáncos díj
2012. május 19.: Székesfehérvár, Örökség Országos Néptánc Fesztivál regionális bemutató – 2 csoport
2013. április 28.: Várpalota – „Bakony Virágai” megyei szólótáncverseny – 4 szólótáncos díj
2013. július 14.: Kiscsősz – Kiscsőszi Pajtafesztivál – 4 szólótáncos díj
2014. március8. : Gergely-napi Művészeti Fesztivál, Gyenesdiás, arany minősítés, kiemelt arany minősítés
2014. április 13.: Regionális Néptánc Fesztivál, Székesfehérvár: ezüst, arany minősítés, különdíj
2014. április 26.: Várpalota – „Bakony Virágai” megyei szólótáncverseny- 1 szólótáncos díj
2015. május 8.: Regionális Néptánc Fesztivál, Székesfehérvár: arany minősítés, különdíj
2015. május 23.: Devecser – „Bakony Virágai” megyei szólótáncverseny – 1 szólótáncos díj
2016. március 12.: Gergely-napi Művészeti Fesztivál, Gyenesdiás, arany minősítés
2016. május 14.: Devecser – „Bakony Virágai” megyei szólótáncverseny- 6 szólótáncos díj
2017. november 11.: Megyei Kamara Néptánc Fesztivál, Homokbödöge – 2. helyezés
- karácsonyi néptánc gálaműsor a Városi Művelődési Központban, a Hangvillában
- szabadtéri betlehemes műsor
- tanév végi gálaműsor a Városi Művelődési Központban, a Hangvillában, a tornacsarnokban
- nyári néptánc táborok (Dég, Vajdaság, Erdély)
- fellépés iskolai ünnepi műsorokon (március 15., okt. 23., karácsony, farsang)
- kézműves délutánok, táncházak
- néptáncos testvériskolai program
- műsor önkormányzati napon, szüreten, Márton-napon, jubileumokon, családi napokon, pünkösdi mulatságon, népművészeti vásáron, óvodákban, iskolákban, középiskolákban, Európai Unió-napon, Idősek napján, nőnapon, Nyárbúcsúztató programon, fotókiállítás megnyitón, Egészség-napon, Sváb-bálon, jótékonysági bálon, anyák napján,
- közreműködés más táncegyüttesek műsorában
- szereplés a „Folklórparádén, a megyei néptánc együttesek műsorában
- rendszeres táncházak szervezése TÁMOP-pályázatban a VMK-val közösen
- fellépés az iskola 150 éves jubileumi gálaműsorán
- rendszeres részvétel és helyezések a városi népdaléneklési versenyen
- műsor a Szent Mihány-napon a veszprémi várban
- közös karácsonyi műsor a város néptánc együtteseivel
- fellépés a Tánc Világnapján
- fellépés a Bakony Expon
| Táncművészeti ág, néptánc tagozat | ||||
| Előképző 1.A | 18 fő | székhely | ||
| Előképző 1.B | 16 fő | székhely | ||
| Előképző 1.C | 12 fő | telephely | ||
| Előképző 2.A | 22 fő | székhely | ||
| Előképző 2.B | 17 fő | telephely | ||
| Alapfok 1.A | 24 fő | székhely | ||
| Alapfok 1.B | 21 fő | telephely | ||
| Alapfok 2.A | 15 fő | székhely | ||
| Alapfok 2.B | 18 fő | székhely | ||
| Alapfok 2.C | 12 fő | telephely | ||
| Alapfok 3-4-5. | 18 fő | telephely | ||
| Alapfok 3.A | 15 fő | székhely | ||
| Alapfok 3.B | 13 fő | székhely | ||
| Alapfok 4.A | 20 fő | székhely | ||
| Alapfok 4.B | 12 fő | székhely | ||
| Alapfok 6.A | 24 fő | székhely | ||
| Alapfok 6. – Továbbképző 7-8. | 24 fő | székhely | ||